A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-06-01 / 6. szám
288 hezen jutottak az átlagember kezéhez. A csempészés ma kb. 40 protestáns organizáció kezében van. A legtöbb támogatást amerikai szervezetek biztosítják. Főként Joe Bass Underground Evangelism mozgalma és a román menekült lelkész, Michael Wurmbrand Jesus to the communist World szervezete. A csempészek igazi csempészekből, vagy egy-egy alkalomra vállalkozó amatőrökből adódnak, akik gépkocsin, teherautón vagy vonaton viszik a bibliákat avasfüggöny mögé. A hivatásszerűen csempészkedők jól szervezettek, bátrak és magabiztosak. Egyik szervezetük külön műhellyel rendelkezik, ahol találékonyan szerelnek újabb és újabb rejtekeket az autók karosszériáiba. A régi kis Volkswagen bogárba egyszerre 500 zsebbiblia is elrejthető volt. A bibliák mellett a vallásos műveket is terjesztik, sokszor ruhát, rádiót vagy a rendőri felügyeletet félrevezető elektromos készülékeket is átcsempésznek. A bibliákat ingyen adják. Főként protestánsoknak. Az egyik legterebélyesebb szállítmányt egy lengyel katolikus plébániának vitték: új motort egy régi síp-orgonának. A szovjet határon csak 1977 folyamán 22 bibliás autót fogtak el a határőrök, akik i- dővel maguk is jól felszerelkeztek: sajátos szerszámaik vannak az autók rejtekhelyeinek kikutatására, a különféle típusok kivizsgálásához mindjárt tervrajzukat tartalmazó vázlatokkal kezükben látnak hozzá, nyugati kompjúter szisztémájuk fedi fel a csempészeket — egy bibliákat vivő amerikai nőt a cseh határon fogtak el, mikor kompjúte- rük felfedezte, hogy az illető előző nyáron Szovjetoroszországba vitt be bibliákat. Rendszerint pár óráig vallatják őket, aztán útjukra bocsátják — kifelé az országból. Az alkalmi csempészek üzletemberek, vagy túristák, sokan nyaralásra utazó diákok. Mindig van elég önkéntes jelentkező és rendszerint csak egy útra használják őket. Arra is vigyáznak, hogy ne legyen nagyon gyanúsan hippi a külsejük... lejnek adjuk a tavalyi évet? Odaadhatjuk még valakinek? Vagy egyszerűen úgy érezzük, hogy elmúlt és nincs többé? Amiért már nincs birtokunkban elhatározásaink lehetősége, azért nem lett semmivé. Ellenkező- ellesett gondolatok leg- Ha keresztény szemmel tekintünk vissza rá, - Isten akaratát szemlélve ha annak ismerjük meg magunkat, amik vagyunk: az örökkévalóság lelki teremtményeiként, be kell látnunk, hogy a tavalyi év megnyert, megtartott, el nem törölhető, maradandó volt. Átélt éveink a mi életünk ma is. Vajon az előttünk várakozó évek a mieink lesznek-e? Isten tudja csak, mi nem. A múlt a miénk csupán. Mi, keresztények, nyugodtan remélhetjük és kívánhatjuk: Isten ajándékozzon nekünk hosszú életet, hogy általa az Övé a mienk is lehessen, s bár múlandónak tűnik, maradandó legyen. Ha úgy fogadjuk elmúlt éveinket, ahogy az Ö szeretete adta, (s ezt még megtehetjük ma is), akkor napjaink áldottak, a kegyelemnek és az üdvösségnek napjai voltak. Karl Rahner
