A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

furcsa madár ölöttem köröz egy furcsa madár. Egyik szárnya élet, másik szárnya halál. Siklósi János vagy az Alkotó, örök Szentháromság, én pedig a teremtmény. Megvilágosi- tásod által ismertem fel, hogy egyszülött Fiad vére által újrateremtettél engem. Mélységes tenger, mennyivel adhatsz nekem többet önmagadnál? Tűz vagy, szün­telenül lángoló, s ki nem alvó! Melegeddel elemészted a lélek önszeretetét; min­den hideget messze űzöl, és megvilágosítod az értelmet világosságoddal. A fény­nek ebben a tükrében ismerlek föl téged, legnagyobb jóság, aki mindenek fölött állsz, boldog jóság, felfoghatatlan és mérhetetlen; mindenek feletti szépség és bölcsesség: mert te vagy magad a bölcsesség, az angyalok kenyere, aki szereteted tüzével magadat adtad az embereknek. Sziénai Szt. Katalin, egyházdoktor LEVELEKET szerkesztőségünk hamiltoni cí­mére küldjünk. A nyomda vagy régi a- merikai címünkre érkezőket úgyis ide továbbítják. Európai előfizetőink is Hamiltonba írjanak a címcsere ügyében. Ez meggyorsítja az ügyek intézését. A megélt Jézus Szíve-tisztelet befejező közleményét hozzuk. ♦ Az Ökumenikus Tanácson belül folyó ellentétekkel foglalkozunk A bomladozó egység címmel. A vasfüggöny mögött fennálló helyzettel foglalkozik Radikális elkereszténytelene­...................... dés (Csehszlovákia) és A hit mégis megmaradt (Albá­keszuloben: . ........................A , ma) című írásunk. ▼ Az uj es megszavazott spanyol alkotmány hatásaival foglalkozik Bizonytalan idők c. cikkünk. ♦ A missziós kér­désekre való külön tekintettel írt tanulmányt is hozzuk beígért Indokíná-val kap­csolatos áttekintő és összefoglaló írásunkban. IMÁDSÁG -ÁTHANGOLÁSÉRT... Urunk, várunk szavadra. A te hangodra, a te csöndedre hangolj át minket. Előre nézhetünk a te győzelmedre, a te országodra, mégis tanácstalanul é- ! lünk napról napra. Szabad hinnünk, és nem merünk hinni. Szabad szeret­nünk, és önzőén bezárkózunk. Add Urunk, hogy megfontoljuk, ki vagy; és így éljünk a jövőnknek, amelyet te ajándékozol. Imádkozunk hozzád vilá­gunkért: az emberekért, akik háborúban és ínségben élnek..., akiket igaz­ságtalanság fenyeget..., a szegényekért, a fáradottakért, a menthetetlenül 1 rezignáltakért. Add Urunk, hogy találjunk utakat... Lelkedet ajándékozd nekünk, amely megnyitja a jövőt és reményt hoz. Add Urunk, hogy meg­osszuk, amink van - nehogy majd egyszer ítéletünkké váljanak nekünk a = javaink. - Amen. . . -----­------

Next

/
Thumbnails
Contents