A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

267

lész, Kant és a pre-szokratikusok filozófiáját értelmezi a maga módján.

Rahner készül doktori disszertációjára: Maréchalt követve és Kanttal vitatkozva az emberi szellem alapvető struktúráját elemzi, a megismerés a priori feltételeit kutatja. Eredeti tézisét nem fogadja el hagyományosan to- mista professzora; azt a kifogást emeli ellene, hogy elhagyta Szent Tamást. Valójában Rahner az újraértelmezett Szent Tamást akarta konfrontálni a

Karl Rahner

mai filozófia problematikájával. Tézisét tehát nem fogadják el, de később 1939-ben Innsbruckban könyvalakban megjelenik Geist in Welt (Szellem a világban) címmel. A haladóbb szellemeknél kedvező fogadtatásra talál. Hans Urs von Balthasar ezt írja róla: "Szent Tamás áll középpontjában, Szent Á- goston ad neki távlatokat, időszerűvé pedig az teszi, hogy beépíti a modern filozófia problematikáját az idealizmustól a fenomenológiáig és Heideg- gerig." Heidegger, aki nem igen mozdul ki hazulról, Innsbruckba utazik, hogy találkozzon immár híressé vált tanítványával.

De tartsuk meg az időrendet. Kari Rahnert 1936-ban Innsbruckba küldik, hogy teológiai doktorátust szerezzen. Tézise. "Az Üdvözítő átszúrt Szíve mint az Egyház forrása az egyházatyáknál". Doktorátusa után, 1937 nyarán dogmatanár lesz Innsbruckban. A harmincas években már több tanulmányt publikál németül és franciául (teológiai és lelkiség! témák egyházatyáknál és középkori teológusoknál). Rahner tehát, akit főleg spekulatív teológusként ismerünk, pályája első szakaszában a "pozitív" teológia területén mozog. Egyik alapvető monográfiája az első századok bűnbánati gyakorlatáról szintén e korai korszak kurzusaira megy vissza (ezt 1973-ban felvette a Schriften zur Theologie sorozatba; 7. kötet: Frühe Bussgeschichte). Ugyanakkor továbbra is érdeklik a metafizikai problémák. Egy Salzburgban megtartott nyári kurzus (15 konferencia) gyümölcse lesz a Hörer des Wortes (az Ige hallgatói) c. vallásfilozófiai műve.

1939. október: a jezsuitákat már