A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

266 kellett a másik oldalra vinni. A ruha nagyon hosszú volt, a csizmája belekeveredett, mikor a középen a térdhajtás után fel akart emelked­ni, és zsupsz... Még a nép is felsóhajtott. Ilyen hangulatban folyt le a tagavatás. Nagy siker volt. A tagok szentül fogadták, hogy mindennemű botrányt és huncutságot a szent helyeken kerülni fognak. Nem is történt ilyesmi. Néha a lőcsfalvi pap rosszmájúan meg is jegyezte a kántor úrnak: azért nem ártana néha egy pár ministráns huncutságot megengedélyezni, így érdekesebb len­ne az egyházi év folyása... Szabó Ferenc Karl Rahner 75 éves A német jezsuita teológust világszer­te ismerik; műveit számos nyelv­re lefordították. A mostani megemlé­kezés célja nem az, hogy bemutassa Kari Rahnert, hanem inkább az, hogy rávilágítson pályája kezdeti, kevésbé is­mert szakaszára; továbbá, hogy megje­lölje azt a szellemet, amely életművét áthatja. Karl Rahner 1904. március 5-én született Freiburg/Breisgauban egy hét­gyermekes családból. Apja gimnáziumi tanár volt, anyja egyszerű, de nagyon intelligens és jámbor asszony. A család buzgó katolikus volt, nyárspolgáriság és bigottság nélkül. Mind a hét gyer­mek érettségizett és egyetemi tanulmá­nyokat folytatott. A Karinál négy év­vel idősebb Húgó szintén jezsuita lett, a patrisztika és a szentignáci lelkiség területén végzett kutatásaival tűnt ki (1968-ban húnyt el). Karl Rahner di­ákévei során nincs semmi különös ese­mény. A Guard ini által irányított "Quickborn" nevű katolikus ifjúsági mozgalom tevékeny tagja. Érettségi u­tán úgy határoz, hogy a jezsuita rend­be lép. Húgó már ekkor jezsuita, de i- dősebb testvére nem befolyásolta dön­tésében. 1922-ben kezdi a noviciátust (Feldkirch); két év múlva leteszi foga­dalmait, majd megkezdi rendi filozófi­ai tanulmányait. Kantot és a belga je­zsuita, Joseph Maréchal műveit tanul­mányozza. Maréchal a tomizmust egy­bevetette Kant filozófiájával, és kidol­gozta az újskolasztika transzcendentá­lis módszerét. Karl Rahner egész élet­műve is csak e módszer hátterében ért­hető. Elöljárói filozófiatanárnak szán­ják. Mielőtt megkezdené a rendi filozó­fiát, Feldkichben latint tanít. 1929-ben a hollandiai Valkenburgba kerül teoló­giára. 1932. július 26-án szentelik pap­pá a müncheni Szent Mihály templom­ban. Befejezi a 4. év teológiát, majd el­végzi a harmadik probációt (amolyan második noviciátusa jezsuitáknál). Ek­kor elöljárói elküldik szülővárosába, Freiburgba, hogy filozófiai doktorá­tust szerezzen. Itt két évig Heidegger kurzusaira jár, aki Platón, Arisztote-

Next

/
Thumbnails
Contents