A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-06-01 / 6. szám
264 Régi jó szokás szerint, mivel volt katolikus iskola, a minist- ránsügy a tanítók és főleg a kántortanító úr hatáskörébe tartozott. Ö tanította be a fiúkat, ő jelölte ki hétköznapokra, vasár- és ünnepnapokra a ministránsokat. Éppen ez nem tetszett a káplán úrnak. Nem azért, mintha féltékeny lenne a kántor úr munkakörére, de ő az ’’önkéntes szolgálat” híve volt. Ministráns egyletet, klubot óhajtott alapítani, amelyikbe ki-ki önkéntesen lép be. Kiképzést nyer az oltárszolgálatban és a liturgia ágaiban és meglesz a maga tisztikara: elnök, titkár, pénztáros, stb... a káplán úr lesz a legfőbb vezető... A plébános úr nem talált semmi kifogásolnivalót a tervben, csak a kántor úr és a régi tradíció hirtelen megszüntetése aggasztotta. De a kántor úrral való beszélgetés után rájött, hogy az szinte örömest szabadulna meg ettől az extra-tehertől, amit rányomtak a ’’századok”... így aztán megszületett a ministránsklub terve. Annál is inkább belement a főnök, mert a káplán úr kinyomozta azt is, hogy sok huncutság, sőt kisebb- nagyobb botrányos eset az oltár körül erre a ’’kényszer” - rendszerre vezethető vissza. Mert aki nem szívesen csinál valamit, hanem csak úgy kiparancsolják, könnyen hajlandó nemtetszését ilyen módon is szellőztetni. A másik pont meg az volt, hogy az egyházközség vezetősége, tanácstagok, kurátorok és más hűséges segítőtársak a hűséges ministránsokból kerültek ki. A kényszer-ministránsok az iskola után eltűntek a színről, de a ’’hivatásosak” tovább is ott tevékenykedtek. Tehát a káplán úr olyan előképző intézményt is látott a ministráns klubban. Ezek az érvek is hozzájárultak ahhoz, hogy olyan hamar megkapta a lőcsfalvi pap atyai áldását rá. ★ ★ ★ A terv kezdett valóra válni. Megszülettek az alapszabályok, a taggyűjtés. A tekintetbe jöhető korosztályok számának körülbelül a fele, körülbelül 42 gyerkőc jelentkezett tagnak. Megvolt az alakuló közgyűlés, megválasztották a tisztikart. Lassan eljött az ideje a nagy ünnepségnek, a tagavatásnak. Tele volt a templom. Ott voltak a szülők a tanítók és a régi ministránsok közül azok, akik közül kikerültek a kurátorok, egyháztanácsosok és mások... A templomi ünnepség u- tán a kultúrházban kis ünnepség volt és harapni-, inni való is előkerült. Jó volt a hangulat... A lőcsfalvi pap dicsérte az ifjabb paptestvér eszét, melyből az eszme kipattant, de élvezte azt a sok-sok visszaemlékezést, ahogy elmondták annak részesei. Mik is történtek a sekrestyében, az oltár körül vagy annak háta megett. Ezekből adunk most egy csokorra valót. * ★ ★ Nevettek nagyon Koleszár Feri esetének, aki majd lerántotta a papot az oltárról.
