A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

242 Egyes helyeken a missziós hivatásoknak számát az ’’inkulturációs” feladatok felismerése is fokozta. Az Evangelizálás római Kongregáció­ja például Ázsiában 137 vallásos társulást említ az egyházmegyékből (ezek olyan egyházmegyei alapítású szerzetesi közösségek); 130 u- gyanilyent Afrika és húszat az Óceániai szigetvilág térségében. A hiva­tások nyugati világban ismert krízis jelensége vagy teljesen ismeretlen a missziók világában vagy csak enyhébb mértékben jelentkezett, mint Nyugaton. Vannak helyek, ahol valóban virágzónak mondhatók az ál­lapotok. Ugandában például 1976-ban 40 papnövendéket szenteltek fel (ami rekordteljesítménynek számít); Zambiában is bőségesen van­nak hivatások. Japánban nemrég két hivatási kampány is alakult: az egyiknek ’’Lelki útmutató a hivatásokhoz” a neve, a másikat ”A hi­vatások olimpiászá”-nak hívják. Az egy milliós létszámú dél-koreai katolicizmusnak is bőven van papi utánpótlása. Az indiai Tamilnadú- ban alakult Xavér Missziós Ház az ország északi részének őslakosai körében tartja ébren a fiatalokban a hivatás-tudatot. — Napjainkban alakulnak át ezek a volt missziós egyházak a hitet maguk is terjesztő egyházakká. Indiaiak térítenek Pápua Uj-Guineában, ugandai papok az Egyesült Államok feketéi között (az ugandai püspökök újabban több ázsiai országba is küldtek hittérítőket). — Missziós imaszándé­kunk azonban nemcsak a papi és szerzetesi hivatásokra gondol, ha­nem a világi apostolok missziós küldetésére is. Az ő munkájuk fon­tossága épp napjainkban van kibontakozóban a régi missziós terüle­teken. Babos István Szentbejzed- templomtalan magyaroknak kolosszei egyházat nem szent Pál, hanem valószínű az onnan származó Epafrász alapította, akiről szent Pál úgy emlékszik meg mint szolgatársáról, és ezen minden bizonnyal az evangélium hir­detését érti, annál is inkább, mert megemlíti, hogy Epafrász hűséges szolgája Krisztusnak a kolosszei hívek között (Kol. 1,7). Epafrász föl­kereste szent Pált a római börtönben, és örömmel számolt be a hívek nagy szeretetéről, de megemlítette azt is, hogy a görög filozófiát elfogadó, a zsidóságból megtért hívek, akik "bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik" (2, 8), félre­vezették a keresztény közösséget. A görög filozófia egyik fő problé­cA Közvetítő

Next

/
Thumbnails
Contents