A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

241 általános: ... hogy a kötelékek, OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO melyek a püspököket, papokat és híve­ket a Szentatyához fűzik, erősödjenek. ISMERET és IMÁDÁS Az egyház: közösség, emlékeztette VI. Pál pápa még 77. áprilisában a oooooooooooooooooooooooooo dél-kelet-franciaországi püspököket. Az Egyház tehát azzal adja lege­redetibb és legautentikusabb tanúságát önmagáról a világnak, hogy Is­ten népében megvan ez a közösség egymással és elöljáróival, mert a tagok csak ennek birtokában tölthetik be evangelizáló küldetésüket. - Az egyházi közösségnek több vonalon is meg kell nyilvánulnia. Kö­zösség a Szentszékkel, Krisztus Helytartójával: ez minél nehezebb a püspökök és a hívek számára, annál céltudatosabban kell törekedniük rá, mert a közösség ezen s síkon az egyház szívével való közösséget je­lenti. Az egyház egészével való közösség: az egységnek és a hűségnek a jele, amely az egyház egészével való összhangot mutatja. A püspö­kök egymással való közössége: mintegy folyománya az Egyház fejével HAVI IMASZÁNDEKOK való közösségnek, főként az egyes országok és tájak püspökei közt fontos. Ezért tölti el örömmel a pápát, ha a püspöki karoknak az i- ma szellemében kialakított egységéről hall. A papok és a szerzetesek közössége: ez ma mintegy az idők jele. A sűrű kapcsolat a papok és a férfi- meg női szerzetesrendek között csak elősegíti bennük a Krisztus békéjében fogamzó egységet és ellensúlyozza a megoszlás veszélyeit, amelyek mindig a hit kárára vezetnek. Es végül a hívek egymás közti közössége: ezen a vonalon sokat segíthetnek a zsinat szellemében megalakult Pasztorális Tanácsok, amelyek a plébániák ünnepeinek, a hívek közös tanácskozásainak, a különféle kongresszusoknak megren­dezésével segíthetik előbbre az egység ügyét, amely a szereteten ala­pulva így a közösség egységéről tehet tanúságot a világ előtt. missziós: ...hogy a fiatal egyházakban Isten kegyelme sokakat hithírdető tevékenységre indítson, akár mint papokat, szerzeteseket, vagy világiakat. A hitnek és az evangélium jóhírének a terjesztésében az utóbbi idők­ben egyre fokozottabb tevékenység vár az ifjú egyházakra. Pedig so­kuk még ki sem nőtt a gyerekcipőkből, sok közülük pedig még az ül­döztetés kísérőjelenségeivel küszködik. Az imaszándékunk pedig i- lyenekhez is szól, egyenesen őket hívja fel arra, hogy bátran álljanak be a hitterjesztés munkájába, épp azokon a területeken, ahol főképp fontos a missziós tevékenység. Ezt számos országban meg is értették.

Next

/
Thumbnails
Contents