A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
205 jó napot, a szegények hogy vesztegetik az időt velem odaát! Mennyi gondot-bajt ad az ember azoknak, akik kénytelenül temetik, odaát. De műit az már. Ideát ez az új kezdet, ez a lét, az egész teljesség, — az arcodon át, a szíveden át öröklét öleli át, Te öleled át a létem, Te az örök teljesség, ott az Örök Fényben! Béky Gellért Gondolat ® A kevély ember, a büszke olyan, mint aki kancsal. A csak beképzeltek, a kicsit hidak, az öntetszelgők félszemükre bandzsalok; a gőgösek mindkét szemükre bandzsítanak. Mindenki tudja, csak ők maguk nem. A kevély, gőgös ember is meghajol, megadja a kijáró tiszteletet. A bökkenő csak ott van, hogy rossz irányban hajtja meg magát és emberét is eltéveszti: ui. nem a felebarátja felé tiszteleg, nem a felebarátját köszönti, hanem csak önmagát. Csoda hát, hogy a gőgösöket senki se szeret i ? ® Régen — most. Az öregek egyre a múltat szokták emlegetni, az elmúlt i- dőkben időznek, azokat dicsérik. "Régen jobb volt!" Már szent Ágoston korában is így volt ez, mint a szent egyik prédikációjában olvassuk. Ma azonban fordítva szokás beszélni: "régen mindent rosszul csináltak; eddig csak baj, sötétség, elnyomás volt a világban, az egyházban, a társadalomban. Majd ezután másként lesz." Néha csak úgy két forgácsok részre osztják a dolgokat, eseményeket, embereket, intézményeket: ami eddig volt, az mind elhibázott, elavult, értéktelen. Ami ezután lesz, az aztán az igazi, az érdemes, a jó, a legjobb! Egyszer egyik japán kollégám a maga nem teketóriázó beszédmódjával "hazugságnak" mondta az eseményeknek és dolgoknak ilyenféle értékelését. Régen is volt sok jó a családban is, az Egyházban, sőt talán még a világban is. És most is, ezután is sok rossz van és lesz még a társadalomban, az Egyházban és mindenütt. Míg az ember ember lesz, addig lesz mindig lesz jó és rossz is egy időben: a világban is, az Egyházban is, a családokban is. Az állandó lel- kiismeretvizsgálás, az állandó megújulás, bűnbánat sohasem válik fölöslegessé, még a 2. vatikáni zsinat után sem. ® De ha már a régi és a mostani ösz- szehasonlításánál tartunk, néhány példát érdemes kiragadni a sok közül. Pl. régen nem egyszer megesett, hogy a szülők, az anya fogadalmat tett még meg sem született (vagy csecsemő) gyermeke nevében, hogy pl. ha meg
