A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-03-01 / 3. szám

126 jelentősebb fölvásárlói az amerikaiak, de Washington tavaly sztratégiai cink­tartalékának egy részét felszabadítot­ta, piacra dobta és ezáltal a cink ár­folyamát erősen lecsökkentette. 104 Bolíviában működő amerikai hithirde­tő (köztük két püspök) aláírásukkal el­látott levelet küldtek erre Carter el­nöknek s a felszabadított tartalék nem­zetközi piacról való visszavonására bíz­tatták. "Nem szül jó vért, ha szónoki frázisokkal szolgáljuk csak az emberi jogok ügyét, közben pedig agresszív kereskedelmi politikát űzünk" — írták a levélben. Pereda tábornok, egy kemény kur­zus esetén, kiteheti magát újabb ameri­kai nyomásnak is. Kereskedelmi szank­ciók érhetik Bolíviát, mint annak ide­jén a Do minika-köztársaságot. Ezért az új parlamentet (a meghamisított vá­lasztási eredmények alapján) egybehív­ták. Az ellenzéki Zuazó a pártokat, a szakszervezeteket és az egyetemista köröket szeretné mozgósítani egy ú- jabb választás kiírása érdekében. Zuazó népszerű ember, nemcsak meggyőző- déses demokrata, hanem hithű katoli­kus is. Része volt az 1952-es agrárre­formban is (földművelőket kisbirtok- hoz juttattak), amely azonban nem hozta meg a várt eredményeket, mert a kormányok az azóta eltelt években egy erőszakolt iparosításra összponto­sították minden figyelmüket. A bolíviai püspökök a választás e- lőtt tettek közzé egy, a délamerikai püspöki karok Puebla-i közös ülésének szánt tanulmányt, amely felpanaszolja, hogy bár a bolíviai gazdasági élet a pa­rasztság és a bányamunkások vállán nyugszik, ez a két osztály az, amely manapság a legjelentéktelebb részben osztozik a nemzeti jövedelemben. PERU: MÉRSÉKEL TEK? Itt egy alkotmányozó testület tag­jait választották meg a választásokon. A "Constituante" feladata lesz az or­szág 1933-ból származó alkotmányá­nak modernizálása. Francisco Morales Bermudez tábornok, államelnök sze­rint 1980-ban fognak parlamenti vá­lasztásokat tartani s akkor adják át a katonák a civileknek a kormányzást. Ennek előkészítése érdekében adtak az elmúlt évben amnesztiát bizonyos poli­tikai foglyoknak (összesen 30 személyt érintett ez, köztük olyanokat is, akik a májusi általános sztrájk miatt külföldre toloncoItattak). Rendeletileg a sajtó- szabadságot is visszaállították. Az 1974 óta, Velasco Alvarado rezsimjétől, álla­mosított hét Líma-i napilap így újra magántulajdonba kerülhet és új lapok alapítása is lehetségessé válik. A Constituante megválasztása 10 éves katonai uralom után épp arra az időre esett Perúban, amikor az állam­csőd elkerülhetetlensége nyilvánvaló­vá vált. A Kormány épp a választáso­kat megelőző hetekben drasztikus (50- 130%-os) áremeléseket léptetett életbe (élelmiszer, közlekedés, villany- és gáz­szolgáltatás terén). E miatt teljes ér­dektelenség jutott a választásoknak osztályrészül. A 16 millió perúi közül minden második ember még azzal sem volt tisztában, milyen céllal választják a "Constitutanté"-t. Az alkotmány-modernizáló testü­letbe, amely 100 tagból fog állni, 37 helyet biztosított magának a nyugati szociáldemokrata irányzatú APRA (A-

Next

/
Thumbnails
Contents