A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
127 Hanza Popular Revolucionaria Americana). Ez a szakszervezetekre támaszkodó párt 1924-ben alakult és azóta is többször megakadályozták (választási csalásssal, puccsokkal), hogy uralomra kerüljön. Megfigyelői minőségben vesz részt a Szocialista Internacio- nále ülésein. Elismert szellemi vezetője a 83 éves Victor Haya de la Torre, aki a modernizálandó alkotmány első követelményét a szociális igazságosságban és a demokratizálódásban látja. A kereszténydemokraták (liberális és bizonyos konzervatív körök támogatásával) 25 delegátust küldhetnek az alkotmány-bizottságba. Jobboldali erőik szétforgácsolódtak. A baloldali pártok szövetsége viszont a szavazatok 30%-át kapta. Legerősebb közöttük a trotzkista szellemű FOCEP (Munkások, kisgazdák és egyetemi diákság frontja), amelynek elnöke, Hugo Blanco, száműzetése ellenére is tagja lett az alkotmánymódosító Constitu- ante-nak. Politikai céljai közt egy szocialista társadalmi berendezkedésű Pe- rú szerepel, amely hatással lehetne a környező dél-amerikai államokra is. A jövőt azonban pesszimistán ítéli meg. A Le Monde-na/r adott interjújában azt jósolta, hogy a katonák e- gyelőre eltűrik majd, hogy az APRA (a Constituante többségi pártja) néhány hónapig parlamentesdit játszón, de utána megint államcsínnyel magukhoz ragadják majd a vezetést. A zilált gazdasági helyzet megoldására Blanco- nak nincs konkrét ajánlata. Szerinte az ország helyzete radikalizálódni fog és vagy forradalomhoz, vagy újabb katonai diktatúrához vezet. A rossz gazdasági helyzet, melynek hatását a többséget jelentő szegény társadalmi osztály érzi elsősorban, a katonák elhibázott gazdasági politikájának következménye. Velasco tábornok és tisztjei, akik 1968-ban ragadták magukhoz a hatalmat, azt képzelték, hogy civil szakemberek mellőzésével is lehet ésszerű gazdaságpolitikát folytatni. Egy túlméretezett hadfelszerelési program, és az elhibázott o- lajvezeték építése (az Andeseken keresztül, amikor a vezetéket tápláló kutak hozama elégtelennek bizonyult) az államadósságot úgy megnövelte, hogy pl. 78-ban 1 milliárd dollárt kellett törleszteniük. A püspökök a választások előtt kiadott pásztorlevelükben hangsúlyozták, hogy legfőbb gond a társadalmi i- gazságosság, mert az ország túlnyomó többségét a szegények alkotják. EKVÁDOR: CIVIL KORMÁNY Egyedül Ekvádorban folytak le simán a választások és került a hatalom a katonák kezéből a civilekébe. Bár a hadsereg itt sem akart mindenestül visszavonulni kaszárnyáiba. Két jelöltet támogattak a civilek közül, a konzervatív Durán-f és a liberális Huertá-f, ezek mindegyike azonban csak 20-20% -át kapta a szavazatoknak. A győztes Jaime Roldosa szavazatok 30%-át kapta s a baloldali CFP csoportosulás listáján futott. Ezek legesélyesebb jelöltje a szocialista Assad Bucaram volt, de nem jelölhető az állam elnökségére, mert az ekvádori törvények szerint elnök csak az lehet, akinek szülei sem idegen állampolgárok, Bucaran szülei viszont libanoniak.