A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-03-01 / 3. szám

127 Hanza Popular Revolucionaria Ameri­cana). Ez a szakszervezetekre támasz­kodó párt 1924-ben alakult és azóta is többször megakadályozták (válasz­tási csalásssal, puccsokkal), hogy ura­lomra kerüljön. Megfigyelői minőség­ben vesz részt a Szocialista Internacio- nále ülésein. Elismert szellemi vezető­je a 83 éves Victor Haya de la Torre, aki a modernizálandó alkotmány el­ső követelményét a szociális igazsá­gosságban és a demokratizálódásban látja. A kereszténydemokraták (liberá­lis és bizonyos konzervatív körök tá­mogatásával) 25 delegátust küldhet­nek az alkotmány-bizottságba. Jobbol­dali erőik szétforgácsolódtak. A balol­dali pártok szövetsége viszont a szava­zatok 30%-át kapta. Legerősebb kö­zöttük a trotzkista szellemű FOCEP (Munkások, kisgazdák és egyetemi di­ákság frontja), amelynek elnöke, Hugo Blanco, száműzetése ellenére is tagja lett az alkotmánymódosító Constitu- ante-nak. Politikai céljai közt egy szo­cialista társadalmi berendezkedésű Pe- rú szerepel, amely hatással lehetne a környező dél-amerikai államokra is. A jövőt azonban pesszimistán ítéli meg. A Le Monde-na/r adott interjú­jában azt jósolta, hogy a katonák e- gyelőre eltűrik majd, hogy az APRA (a Constituante többségi pártja) né­hány hónapig parlamentesdit játszón, de utána megint államcsínnyel maguk­hoz ragadják majd a vezetést. A zilált gazdasági helyzet megoldására Blanco- nak nincs konkrét ajánlata. Szerinte az ország helyzete radikalizálódni fog és vagy forradalomhoz, vagy újabb kato­nai diktatúrához vezet. A rossz gazdasági helyzet, mely­nek hatását a többséget jelentő sze­gény társadalmi osztály érzi elsősor­ban, a katonák elhibázott gazdasági politikájának következménye. Velasco tábornok és tisztjei, akik 1968-ban ra­gadták magukhoz a hatalmat, azt kép­zelték, hogy civil szakemberek mellő­zésével is lehet ésszerű gazdaságpoliti­kát folytatni. Egy túlméretezett had­felszerelési program, és az elhibázott o- lajvezeték építése (az Andeseken ke­resztül, amikor a vezetéket tápláló kutak hozama elégtelennek bizonyult) az államadósságot úgy megnövelte, hogy pl. 78-ban 1 milliárd dollárt kel­lett törleszteniük. A püspökök a választások előtt ki­adott pásztorlevelükben hangsúlyoz­ták, hogy legfőbb gond a társadalmi i- gazságosság, mert az ország túlnyomó többségét a szegények alkotják. EKVÁDOR: CIVIL KORMÁNY Egyedül Ekvádorban folytak le si­mán a választások és került a hatalom a katonák kezéből a civilekébe. Bár a hadsereg itt sem akart mindenestül visszavonulni kaszárnyáiba. Két jelöl­tet támogattak a civilek közül, a kon­zervatív Durán-f és a liberális Huertá-f, ezek mindegyike azonban csak 20-20% -át kapta a szavazatoknak. A győztes Jaime Roldosa szavazatok 30%-át kap­ta s a baloldali CFP csoportosulás listá­ján futott. Ezek legesélyesebb jelöltje a szocialista Assad Bucaram volt, de nem jelölhető az állam elnökségére, mert az ekvádori törvények szerint elnök csak az lehet, akinek szülei sem idegen állampolgárok, Bucaran szülei viszont libanoniak.

Next

/
Thumbnails
Contents