A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-03-01 / 3. szám

125 kampány szónoklataira becsődített vi­dékieket. Az ellenzék választásokat e- lőkészítő gyűlésein a katonaság könny­gázt vetett be a tömegek szétosztatásá- ra, az emigrációból hazatért ellenzéki politikusok viszont a lefizetett zavart- keltők (legtöbbször kőzápor várta ö- ket) okvetetlenkedéseinek voltak kité­ve és nem léphettek egybegyűlt hallga­tóságuk elé. A zaklatásoknak munka­társaik közül halálos áldozatai is vol­tak. Az ellenzék hat politikai csoporto­sulásából legerősebb Hernán Siles Zuazo Demokrata Népi Uniója (UDPA A középirányokon kívül sokan sora­koztak fel benne a balközépből, pl. a MIR-6Ó7 is, amely itt nem olyan szélsőséges, mint Csőében volt, in­kább szociáldemokrata beállítottságú. Hozzájuk tartozott az indió-mozga- lom, a "Tupaj Katari" is, amely a campesinó-k tömörülése és a szocia­lista természetű társadalmi berendez­kedés mellett tört lándzsát. A hegyvi­déken lakó bennszülöttek ezek, akik öntudatosultan viselik szegény gazdál­kodó sorsukat és jói szervezve egy ag­rárreformtól (a nagybirtokosok kártal- lanítása nélkül) várják sorsuk jobbra- fordulását. A bolíviai 5 milliós lakosság háromnegyed részét alkotják. Az első, később semmisnek nyilvá­nított részleges szavazatszámolások is 35%-ot ítéltek oda az ellenzéknek és a megfigyelők szerint nem kétséges, hogy győztesek lettek volna. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma csalódását fejezte ki a tör­téntek miatt. Az ország cinkjének leg­A dél-amerikai katonai kormányok sehol sem átmenet a demokráciához. — (Brazil tisztek) ?!jS\

Next

/
Thumbnails
Contents