A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
87 megtartott első pánortodox megbeszélések mögött. Mozgalmas előzmények A pátriárka buzgólkodását bizonyos ortodox körökben félremagyarázták. Azt terjesztették róla, hogy terveivel tulajdonképp olyan súlyt és előnyöket kíván magának biztosítani, amelyek nem illetik meg az ortodoxiában - lévén csak tiszteletbeli prímás a többi pátriárka mellett. Ez a gyanakvás is magyarázata talán annak, hogy a két következő rhodoszi megbeszélésen (1963-ban és 64-ben) a zsinat terve nem haladt előbbre. Az 1968-ban tartott negyedik összejövetelükön végül annyira jutottak, hogy egy előkészítő bizottságot és titkárságot választhattak a megjelent delegátusokból, akiknek az lett a feladatuk, hogy a zsinatot előkészítő megbeszélések programját kidolgozzák. Ezen a megbeszélésükön az is kitűnt, hogy többségük jobban szeretné, ha a készülő zsinatot nem egyetemesnek neveznék, hanem inkább pánortodox szinodus- nak. A keleti egyházi terminológiában egy zsinatot az tesz egyetemessé, hogy határozatait az egyház híveinek összessége elfogadja és magáévá teszi — erre pedig egyelőre nem számíthattak. A svájci Chambésyben székelő előkészítő titkárság munkálatai nehézkesen folytak és az eredetileg 1972-re tervezett tanácskozásaikra csak 1976 őszén került sor. Közben Meliton metropolita - az Athenagorasz-utód és ökumenikus pátriárka, Demetriosz megbízásából - felkereste a világ minden táján az ortodox főpapokat, hogy kikérje véleményüket és utasításaikat a zsinati előkészítő tárgyalások programjának összeállításához. Ezekből a tapogatózásokból kitűnt, hogy a többség rövid zsinatot akar, amelyen csak is az előzőén meghatározott témákat tárgyalnák s ezek is inkább a gyakorlati lelkipásztorkodás, mint a dogmák köréhez tartozzanak. Azt is fontosnak tartották, hogy a naptár-kérdés (Húsvét ünnepének lerögzí- tése) és a más egyházakkal folytatott párbeszéd feltétlenül szerepeljenek a témák közt. A körút eredményei arra bátorították Demetriosz pátriárkát, hogy kiküldesse a zsinatot előkészítő pánortodox konferencia meghívóit. Ekkor azonban váratlan esemény történt. Míg a körutazó Meliton Moszkvából azt a benyomást hozta magával, hogy az o- rosz ortodoxia is minél hamarabb el akatja kezdeni a zsinati előkészítő munkálatokat, a meghívók kiküldése után Pimen pátriárka a TASS hírügynökségen keresztül annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a Cham- bésy-be összehívott tanácskozás elsietett és kellően elő nem készített vállalkozás ugyan, de azért az orosz ortodoxia képviselői is hajlandók résztvenni rajta. Néhány nappal a megbeszélések kezdete előtt pedig a moszkvai szinodus tett közzé egy nyilatkozatot, a- melyben azzal vádolta a konstantinápolyi pátriárkátust, hogy önkényesen változtatott a megbeszélések témakörein és a saját tárgylistáját kényszeríti az egybegyűltekre. Ehhez a vádhoz kiegészítésül felsorolt 14 olyan e- setet is (1922 óta), amelyek bizonyítékai a konstantinápolyi pátriárkátus illetéktelen beavatkozásának (a moszkvai pátriárkátus belső ügyeibe). Amikor ezt a nyilatkozatot az orosz küldöttség Chambésy-ben is felolvasta, a tárgyalásokat vezető Meliton kérte őket, hogy az ortodoxia egésze elé ne hozzanak tárgyalásra rész-egyházakat érintő sérelmeket. Az orosz kiküldöttek erre elálltak e- zek áttárgyalásától. A TASS közleményére is kitért Meliton és azt mondotta róla, hogy az elsitettség vádja nem felel meg ”a pán-or- todox valóságnak”. A tervezett zsinat témakörei Nem volt könnyű dolga a készülő zsinat tárgyalási anyagát összeállító bizottságnak. A szétküldött kérdőívekre beérkezett válaszokból állították össze azt a sorozatot, amely az egyházak nagy többsége által ajánlott témaköröket ölelte fel. így a zsinati tárgyalás anyaga lesz: 1/ az ortodox diaszpóra problémái és egyházjogi helyzetük - 2/ az egyházak önállóvá nyilvánításának kérdései
