A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
88- 3/ a Dytycha (a misék megemlékezéseiben szereplő egyházak sorrendje) rangbeli egymásutánjának rendezése. - 4/ az új egyházi naptár problémái (főként Húsvét ünnepének kérdése) - 5/ a keleti egyházjogban szereplő házassági akadályok egységesítése - 6/ az elavult böjti idők és előírások korszerűsítése - 8/ az ortodoxia és az ökumenikus mozgalom kapcsolatai (főként az Egyházak Ökumenikus Tanácsával való szorosabb együttműködés problémája) - 9/ a helyi egyházak tevékenysége a népek közötti béke, a szabadság és a testvéri szeretet előmozdítása és a faji gyűlölet megszüntetése érdekében. A tárgy-lista pontjai így tulajdonképp három nagy probléma csoport köré fűződnek: egyházi szervezeti kérdések (1-3), gyakorlati lelkipásztori problémák (4-6) és az ortodoxia feladatai és küldetése a többi keresztény egyház és a világ felé (7-9). Még a legelvontabbnak látszok mögött is gyakorlati problémák vannak. Az egyházi szervezetet érintő kérdésekben nem arról van szó, hogy az ortodoxia egyház-fogalmán változtassanak (náluk nincs legfelsőbb tekintély vagy központi irányítás: egyenrangú nemzeti egyházaik szervezete hierarchikus felépítésű, de önálló abban az értelemben, hogy nincs egy rajta ’’kívül álló” tekintélynek alávetve; a konstantinápolyi pátriárkátusnak csak rangbeli, nem irányító jellegű elsőségét ismerik el). Az önállóság kérdései mögött is tulajdonképpen a nemrég autokefál egyházzá lett amerikai ortodoxia problémái állnak: önállóságukat a moszkvai pátriárkátus önkényesen adományozta nekik és eddig csak a szófiai pátriárkátus ismerte el. Egyházszervezeti gyakorlati problémáik közé tartozik a Nyugaton élő keleti rítu- súak (az ortodox diaszpóra) egyházkormányzatának sok megoldatlan kérdése: az egy városban vagy egy vidéken élő ortodoxok különféle keleti egyházak jurisdikciója alá tartoznak, ami megosztja egységüket, a kívülállók számára érthetetlen és megakadályozza a pasztorációs problémák egyöntetű megoldását is. A húsvéti ünnep dátumának a többi keresztény egyházi kalendáriummal való egybehangolása régi problémája az ortodoxiának. A niceai zsinat intézkedése, hogy ti. Húsvétot mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon (márc. 22 - ápr. 25. között) kell megülni, elsősorban a Földközi tenger menti egyházakra vonatkozott. Hogy az ortodoxok a készülő zsinatnak ebben a pontjában nehezen fognak egyöntetű véleményre jutni, az előre várható. Egyesek ezért már Chambésy-ben is óva intették az előkészítő bizottságot, hogy a ’’húsvéti kérdést” ne olyan színben tüntessék fel, mintha a zsinatnak egyik fő kérdése lenne. A kiküldöttek nagy része azért is fél a probléma feszegetésétől, mert híveik elsöprő többsége nincs lélektanilag előkészítve i- lyen változtatásra vagy újításra és egy rájuk erőszakolt intézkedés egyház-szakadással is járhat. Felvetődött Chambésy-ben az a terv is, hogy egy új dátumot nem kellene kötelezővé tenni, hanem szabadságot adni a helyi egyházaknak, hogy a régi vagy az újabb időpontot válasszák húsvétjuk megünneplésére. A változtatás kérdését mindenesetre egy szűkkörű, egyháziakból, történészekből, jogászokból és szociológusokból álló bizottságnak adták ki tanulmányozás végett. Fokozott ökumenikus tevékenység Chambésy-ben részletes beszámolót hallhattak a kiküldöttek az ortodoxia eddigi ökumenikus tevékenységéről. Más egyházakkal való kapcsolataik közül legfejlettebb az anglikánokkal kialakult kontaktusuk. A két egyház szakembereiből álló vegyes bizottság 1973 óta három tárgykörben (Szentírás és hagyomány, Egyetemes zsinatok, Az egyház mint eukarisztikus közösség) dolgozik álláspontjaik egyeztetésén. Az anglikánok engedményként kilátásba helyezték Credojuk szövegének módosítását (elhagynák a ’’filio- que”-t), a moszkvai pátriárkátus még nem viszonozta a gesztust. Legutóbb arra figyelmeztették az anglikánokat, hogy a nők pap- pászentelésének bevezetése esetén őket tér-
