A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-02-01 / 2. szám

71 mélységek fölött jártak, komor sötét­zöldes fénnyel hullámzott. Hogy unal­mukat elűzzék, az utasok hajlamaik és nemzetiségeik szerint különféleképpen szórakoztak. Az angolok hűvösen és e- lőkelően jelentek meg úgy tíz óra kö­rül; későn keltek és csak néhányan jöt­tek elő tornászni a reggeli órákban. Kivándorló és kiutasított német zsidók hangosan tereferéltek. Az indu­sok - külön az asszonyok és külön a férfiak — méltóságteljes, zárt komoly­sággal mozogtak. A kínaiak is feltűnő szerényen vonultak vissza, csak néha- néha hallatszott gyors és hadaró be­szédjük, amiből Rezsó'ék egy szót sem értettek. Ők rendesen az indus papokkal, a lengyel archimandritával, a két német­tel és a kínai monszinyorral beszélget­tek. Rezső francia órákat vett a belga skolasztikustól és a svéd autó ügynök­kel a világ sorsáról beszélgetett. Egy es­te, amikor már elcsendesedett a fedél­zet, a monszinyor melléje húzta heve- rőszékét és hosszan, a hajnali órákba nyúlón beszélgettek Kínáról. A mozgékony, hadaró kis kínai ember - miközben lelógó ritkás baju­Szeder Mihály sza föl-le táncolt sárga arcán — lelkére kötötte, hogy amint majd elkezdi kínai nyelvtanulmányait, vigyázzon a szavak hanglejtésére, mert általános hibájuk az idegeneknek, hogy a kínait is olyan monoton hangon beszélik, mint az eu­rópai nyelveket. Pedig a kínainak ská­lája van: legegyszerűbb a pekingi man­darin nyelvé, mely négy tónusban ejti a hangokat; legbonyolultabb a shang- háji, ahol hét hangközt használnak. Az idő rohant. Megszokták már az angolosan olasz ebédeket, kiismerték az étlapot és otthonosan mozogtak az ismerős arcok között. Alkalmuk nyűt megismerni a többi osztály utasait is, legalább távolról. Az első osztály pazar kabinjaiban jómódú utasok laktak; es­te vacsora után táncoltak és mulattak hajnalig. Micsoda ellentéte volt ez a harma­dik osztály utasainak! Nagy szabad te­rületen, a gépek dohogó hangzavara fö­lött, ágy nélkül, takaróikon összezsú­folva vagy száz kínai munkás feküdt összevissza. Sárga, kifürkészhetetlen arcukon az unalom keveredett a szeny- nyel. Kockajáték, terefere, szegényes é- tel töltötték ki napjaikat, (folytatjuk) A lőcsfalvi pap naplójából: M eleg, nyári idő volt. Az aratás elmúlt. A határban és a házaknál zúgtak a cséplőgépek. Az első , # szénakaszálás boglyái már ott púpo- ŰVÚjtOOcLLO sodtak a szérűskertekben és házak megetti kertben, gyümölcsösben. Nemsokára felsorakoztak melléjük a

Next

/
Thumbnails
Contents