A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-09-01 / 9. szám

424

iskolai végzettséggel rendelkezik. Röviden: a magukat vallásosnak mondók túlnyomó többsége idó's, vagy/és falusi, vagy/és alacsony iskolai végzettségű.

összefoglalva: a magukat vallásosnak mondók elsó'sorban a társadalom azon részein találhatók:

1. ahol az életkorból következően a társadalom életében való részvétel lehetőségei mérsékeltek;

2. amely nem egyezik a társadalom fő fejlődési irányaival (alacsony iskolai végzettségűek, mezőgazdasági dolgozók, nem aktív keresők és nemkeresők);

3. ahol a személyes és társadalmi fejlődés üteme és lehetősége viszonylag csekély (az előző tényezőkön túl: falun);

4. ahol az anyagi és szellemi lehetőségek is viszonylag korlátozottak.

A társadalom életében való mérsékelt részvétel a katolikusokat egy árnyalattal kevésbé jellemzi, mint a reformátusokat és az evangélikusokat.

A 20-39 éves korcsoportban a katolikusok közül minden harmadik, (33.8%), az evangélikusok közül minden negyedik (24.6%) és a reformátusok közül csak minden ötödik személy (21.8%) sorolja magát vallásosnak. Katolikus környezetben a vallásosság újratermelése nagyobb mértékben biztosított, mint protestáns környezetben.

A középiskolát végzettek csoportjában főleg a reformátusok között vannak kevesen, aki magukat vallásosnak mondják. Katolikusok és evangélikusok között az arány hasonló, sőt

az evangélikusok közül valamivel még nagyobb arányban (27.1%) mondják magukat vallásosnak, mint a katolikusok (23.8) közül. Az egyetemi végzettségű katolikusok közül minden negyedik, de az ugyanilyen végzettségű reformátusok közül csak minden hatodik s az evangélikusok közük minden hetedik mondja magát vallásosnak.

A közvetlen környezet s a szélesebb társadalom életében való hiányos vagy akadályozott részvétel kedvez a vallásos önbesorolásnak. (A vallási közösség ilyenkor a társadalmat is képvi- seli-helyettesíti: a vallásos azonosulás a társadalommal való azonosulást is tartalmazza.)

A nem aktív keresők és a nem-keresőknél a magukat vallásosnak mondók aránya majdnem kétszer olyan, mint az aktív keresők között. Az ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozók közül több mint kétszer annyian (40.4%) mondják magukat vallásosnak, mint a szellemi és irodai dolgozók közül (18.8%); továbbá: a munkások között is majdnem kétszer akkora - kimondott szándékuk szerint — a vallásosak aránya, mint a szellemi dolgozók között.

Munkásosztályunk jelentős részben első generációs munkásokból áll, akik paraszti családból jöttek, talán maguk is előbb a mezőgazdaságban dolgoztak, akik közül ma is sokan falun, nem munkás környezetben élnek. A falun lakók közül pedig sokkal többen (56.1%) mondják magukat vallásosnak, mint a városon lakók közül (34.4%). A vidéki eredet és a mai ingázás összekapcsolja a munkás- és paraszti kultúrát - minden bizonnyal a vallá-