A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
423 betöltve. A 2400 engedélyezettből 600 üresen maradt. A szeminaristák száma háromszáz (54-ben még 500 volt). Ha nem változik a csökkenés, tíz év múlva fele annyi lesz a lelkipásztorkodásban tevékenykedők száma, mint most (3000). A katolicizmus megújulásának az ügye — az állam beavatkozásai ellenére is - végeredményben a papság és a hívek ügye. Nekik kell az új időkhöz szabott egészen új módszereket kiagyalniuk és életbe léptetniök, ha azt akarják, hogy a magyar katolicizmus második ezredévét is megérje. Nem könnyű feladat, de talán nem is olyan lehetetlen, mint a pesszimisták gondolják. ...és ahogy egy otthoni szociológus látja: Vallásosak - felénél kevesebben A magyar társadalomnak közel fele vallásosnak mondja magát. Azzal, hogy magát következetesen vallásosnak mondja, 4-5 millió ember különálló, sajátos csoportot alkot. Vallásosságuk tartalma, minó'sége megkérdőjelezhető, de a személyes azonosulás — a mögötte rejlő véleménnyel és szándékkal egyetemben - kevéssé vitatható. Az öt évvel ezelőtti adat ma is érvényes. Talán lassan csökken a magukat vallásosaknak mondók aránya, de nagyság rendjében változatlanul valamivel kisebb fele vallásosnak, és valamivel nagyobb fele nem-vallásosnak mondja magát. A társadalmi elvárások hatására a kimondott vélemény a "belsőleg’’kép- viselttől eltérhet. Jogos, ha a titkos meggyőződés társadalmi jelentőségét csekélyebbnek, a kimondottét nagyobbnak tartjuk. A kinyilvánított azonosulás tehát elköteleződés. A magukat vallásosaknak vallók legnagyobb arányban a társadalom életében kevésbé résztvevő és a társadalom lehetőségeiből kevésbé részesülő csoportokban találhatók: az idősebb, az alacsonyabb iskolai végzettségű, a nem-kereső (illetve: nem aktív kereső) és a kisebb településeken lakó népességben. Itt többséget alkotnak. A fiatalabbak, az aktív keresők, a magasabb végzettségűek, a városiak között kisebbséget. A 20-24 évesek közül csak minden negyedik, ezzel szemben három hatvanéves vagy idősebb ember közül kettő. A vallásos önbesorolás az iskolai végzettség változásával is egyenletesen változik: de itt is fordított az összefüggés: az iskolai végzettség emelkedésével csökken a magukat vallásosnak mondó emberek aránya. A semmilyen iskolát nem jártak háromnegyede, a legfeljebb 1 -2 osztályt végzettek kétharmada, viszont az egyetemet vagy főiskolát végzettek kevesebb, mint egyha- toda mondja vallásosnak magát. A magukat vallásosnak mondók 80.2 százaléka vagy legalább 60 éves, vagy/és falun lakik. Hasonlóképpen a magukat vallásosnak besorolok 60.5 százaléka vagy legalább 60 éves, vagy/és inaktív kereső vagy eltartott; 64.6 százaléka vagy legalább 60 é- ves, vagy/és 8 osztálynál alacsonyabb
