A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
418 □□□□□□□□□□□□□ Qz ablakból látom a Dunát, amely az I esztergomi prímási palota alatt PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK hömpölyög fenségesen. Hirtelen tefoncsengés s a reverendás titkár felém inte- □ □□□□□□□□□□□□ get: elfelejtettem a látogatók könyvébe írni. Visszamegyek az érseki fogadószobába,ahol az utánam jövő olasz újságíró épp letelepedőben van. A bíboros egy gömbtollat ad a kezembe s kicsit zavartan azon gondolkodom, mit is írjak a nevem mellé emléksorként a könyvbe. Hirtelen elhatározással kanyarítom oda: Telve csodálattal e nagyszerű kis ország múltja és jelene iránt. Csak amikor a véget nem érő folyosón lépegetek, ötlik eszembe, hogy még valamit oda kellett volna írnom. Valami ilyesfélét: És (vagy inkább: De?) a jövőjéért is imádkozom. Hadd fejtsem ki, mit is gondolok. Lehetetlen nem ámulni e kis ország (10 és fél millió lakos) jelenének egyik-másik adottságán. Az idegen látogató számára ez a Kelet és Nyugat közé ékelt, s igazában se ezzel, se azzal nem rokon állam elsősorban folklór: a puszta, a jó bor, a cigánymuzsika és a gulyás hazája. De Egy nyugati látogató szemével: A Magyar Katolicizmus emellett egy politikai kép is él Magyarországról a külföldiekben: egy népi demokrácia, ahol 56 dicsőséges és vérbefojtott szabadságharca után minden visszazuhant a szocialista szürkeségbe és elnyomásba. Ehhez a két képhez járul még, amit minden nyugati látogató tudhat a forradalom után külföldre menekült magyarokról: remekül tudnak beilleszkedni a befogadó ország kultúrájába, jól elsajátítják nyelvét anélkül, hogy a sajátjukat feladnák vagy elfeledkeznének róla. Azt is tudják róluk a külföldiek, hogy okos, temperamentumos és romantikus fajta fiai. Azt aztán látogatásukkor tapasztalhatják, hogy Magyarország nem Lengyelország. Nálunk nincs az a gazdasági krízis, mint náluk — mondják a magyarok. Nem is Csehszlovákia: Nálunk nincs az a politikai krízis. De még csak nem is Kelet-Né- metország: Nálunk nincs az a merev fegyelem. Jaj a külföldinek, aki szlávoknak gondolja őket és nincs tisztában finnugor, ázsiai eredetükkel... Ami más keleteurópai államokkal ellentétben feltűnik náluk, az a politikai stabilitás. Kádár Jánosnak, aki 56-ban az oroszokat behívta az országba, lassan-lassan, részben az enyhülés nemzetközi légkörének kedvező körülményei között, sikerült rezsimjét megszilárdítani és a külfölddel is elfogadtatni - amint ezt Kádár vatikáni és nyugat-németországi útja mutatta. Saját népe felé legjobb ütőkártyája a rezsimnek, amit külföldön "kis magyar gazdasági csoda" néven emlegetnek. 1945 óta az ipari termelés megsokszorozódott, a mezögaz-