A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-09-01 / 9. szám

419

dasági megkétszereződött (pedig a lakosságnak csak 17%-a végez mezőgazdasági munkát a régi 60%-hoz képest). Az agrár-reform nagyon nehéz kezdetei után az

1968-as gazdasági újjárendezés, amely a központi tervezés merevségén változtatott, bizonyos önkormányzatot adott a kolchozoknak (ezek ma a megművelésre alkalmas földek 63%-a felett rendelkeznek).

Egy idősebb, katolikus gazda, mondta nekem Dombóváron: Hosszú hú- zódozás után én is beléptem a termelőszövetkezetbe. Be kellett adnom minden földemet a közösbe, csak az engedélyezett 1,600 m? háztájit tarthattam meg a magam számára. A kezdeti évek nehezek voltak. Aztán jött a gépesítés és a részesedés a közösből is megnövekedett. Ma teheneim vannak, sertések, csirkék, felépítettem egy új házat fürdőszobával, hideg-meleg víz benne és jégszekrény. Soha azelőtt, ilyen kényelemben nem éltem. Ezért mondogatják a városiak, hogy a falut majd felveti a pénz. A tíz millió 674 ezer lakos 700 ezer magángépkocsit birtokol (szemben az 1974-es 200 ezerrel) s a nemrég még lukszusnak számító jégszekrény is ott van nagyjából minden család konyhájában. A magyarok ezenfelül jól esznek és jól isznak. A hatóságok mindamellett nem titkolják, hogy vannak még problémák. A fiatal párok nehezen jutnak lakáshoz, a mezőgazdasági és a gyári munkások érdekei még sokszor ütköznek egymással, az alkoholizmus a fiatal korosztályokra is kiterjed, a feketén vállalt munka és a borravaló divatja is hódít. A sztálini időkkel összevetve mégis azt mondhatjuk, hogy több levegőhöz jutottak. Egyesek már a fogyasztásra berendezkedett életstílust emlegetik.

A TÖRTÉNELEM TEHERTÉTELE

Ennek a népnek magávalragadó a történelme is. Mint egy három részből álló zenei szvit — mondja egy mérnök ismerősöm — ahol minden rész újból e- lőlről kezdődik. A mohácsi csata óta, melyet 1526-ban a török ellenében elvesztettek, Magyarország megszűnt önálló állam lenni s a felkelések, előbb a törökök, később az osztrákok ellen, sűrűn ismétlődtek. Az állandó harcok szinte teljesen megsemmisítették a középkor és a reneszánsz műemlékeit s azt a keveset, ami itt-ott mégis megmaradt belőlük, büszkén mutogatják vagy gondosan őrzik múzeumaikban.

A magyarok különben is rajongnak múltjukért — ezt 1971-ben az ország első királyának ezer éves születési jubileuma alkalmával lehetett tapasztalni, ma meg azok a tömegek mutatják, amelyek hetente négyszer a Nemzeti Múzeumban felsorakoznak, hogy Szent István király koronáját láthassák.

Az után érdeklődik, milyen helyet foglalnak el a mai magyar társadalomban az egyházak? Tanulmányozza történetüket. Ezt a

tanácsot kaptam hívőktől és hitetlenektől egy- Szent István koronája

I