A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
292 Vannak napok, talán huzamosabb időszakok is az ember életében, amikor torkig van önmagával, utálni, szinte gyűlölni tudja önmagát. Az ilyen sötét órákban kérdezzük meg magunktól: Miért nem tudom szeretni, becsülni önmagamat? Hiszen az Isten is szeret és becsül engem... Miért nem tudok türelmes lenni önmagámmal, amikor Isten is türelmes velem és időt ad nekem a beérésre, a javulásra, a ki- teljesedésre? - Ha pedig mások esnek nehezünkre: Miért nem tudom kivárni türelemmel, hogy előnyükre változzanak? Miért ítélkezem felettük, amikor a jó Isten szereti őket? Magyary Csilla KorszerVQ-tív“P I_TborálísP |'\/legint végnélküli beszélgetésbe bonyolódtam a barátnőmmel — a második vatikáni zsinatról... Az eszmecsere hevében azt vetette szememre, hogy ’’liberális” vagyok, mert oda nyilatkoztam, hogy a zsinat rendelkezéseit nemcsak elfogadhatónak találom, hanem szerintem időszerűek is. Közben visszatért régi keservéhez: nem használják többé a latin nyelvet a szentmisében... Sosem értettem, miért hiányzik neki a latin szó a liturgiában, mikor egy árva kukkot sem értett belőle. Persze azért követni tudta a szentmisét a magyar misszáléjából.. Ez még mindig jobb volt, mint az akkori mi- nistránsok esete, akik bemagolták latin feleletüket, s ha el is magyarázták betanításukkor nekik, hogy mi a jelentésük, nem valószínű, hogy értették, amit mondtak. A felnőttek helyzete sem volt jobb, hiszen nem volt mindenkinek misszáléja s közülük elég sokan a maguk imáit mondták, vagy a Rózsafűzért morzsolgatták, mikor a pap misézett. — Nem jobb ma, hogy megértjük és követni tudjuk a szertartás gyönyörű imáit? A latin megkésett rajongóinak azt a sokszor felhozott kifogását is előhozta, hogy azelőtt bárhová ment a világon, egyforma volt a szertartás, mert a misét mindenütt latinul mondták. Arra nem gondolt, hogy a szentbeszédet nem latinul, hanem anyanyelvükön mondták, s így nem is volt azért olyan egyforma a mise mindenütt, mint a- hogy manapság a régi liturgia rajongói emlegetik. Az sem tetszik neki, hogy a pap a néppel szembefordulva misézik. ’’Hátat fordít a régi oltárnak”, mondta. Legalább is olyan templomban, ahol még megvan a régi. Hiába magyaráztam neki, hogy ez a közösség áldozatbemutatását jobban kiemeli, mint a híveknek hátat fordítva miséző pap. De ez nem világított be latinos barátnőmnek, épp úgy, mint az sem, amikor említettem neki, hogy a pápai oltárnál, a Szent Pé- ter-bazilikában mindig szembefordulva misézett a Szentatya a hívekkel s ez is
