A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
284 királyi kettős pecsét őrei voltak. Később a királyi titkos tanács vezetői A németrómai birodalomban a mainzi érseknek volt kancellári címe. A pizetárius a pénz- veretmintákat őrizte (a "pizétum” Szt. István korában pénzegység és súlymérték); az esztergomi érsek ezt megbízottaival őriztette, pizetáriussága annyit jelentett, hogy minden kivert márka után egy nehezék ezüstöt kapott. Ezt a jogot az állam a 19. század végén örökre megváltotta. - A hétszemélyes tábla a legfőbb bíróság volt. Esztergom első bíborosa Vancsa István (1256), első prímása Kanizsai János (1388), első hercegérseke Kérésztély Ágost (1710), aki a maga és utódai számára megkapta a birodalmi hercegi címet. □ Kálmán, győri püspököt (élt 1317-75 közt) Nagy Lajos királyunk parancsára palotájából, asztala mellől hurcolták börtönbe. Keményen bántak vele, kínvallatásoknak is alávetették, de jól tartotta magát és pár hónap után szabadon bocsátották. Erzsébet anyakirálynő, Károly Róbert harmadik neje áskálódott ellene fiánál, Nagy Lajosnál. Az öregasszony, mióta a Zách Felicián-féle merénylet alkalmával (1330. ápr. 17.) négy ujját elvesztette, mindenütt összeesküvőket szimatolt. Kálmánt azonkívül azért se szerette, mert férjének törvény télén gyermeke volt... Ezt későbbi egyháztörténészek is szégyélték s Kálmán püspökről írva mindig hangsúlyozták, hogy ’’jámbor életével, jó erkölcseivel és fényes erényeivel feledtette születése foltját’. a. világ minden tájáról Rómába sereglett ukrán katolikusok (a Szentszékkel egyesült keleti rítus), akik Lvov volt érsekének, Josip Slipyj ____________________ bíborosnak 80. születésnapját ünnepela Szentszék Belgrádban ték, tanácskozásaikon (a Vatikánra vetve egy sanda pillantást) azt a kérdést is felvetették: Milyen szerepet játszanak a Szentszék diplomatái Belgrádban? Az Európai Biztonság és Együttműködés Konferenciájára céloztak, amely tavaly októberben és az idén januárban ült össze a jugoszláv fővárosban. A választ ugyan még magán a konferencián előre megadta a vatikáni delegáció vezetője, Msgr. Achille Silvestrini, amikor felszólalásában kihangsúlyozta, hogy az egyházak ilyen nemzetközi tanácskozásokon való részvételének igazi célja ’’felhívni a figyelmet az emberi személy jogainak védelmére... elsősorban a vallási szabadság biztosítására”. Ez a világos meghatározás azonban valószínűen nem nyugtatja meg a- zokat, akik úgy vélik, hogy a Vatikán feladja a vasfüggöny mögötti keresztények védelmét azért, hogy valamelyes enyhülést idézzen elő és feljavítsa kapcsolatait a kommunista kor- nyokkal. — Ebben az aggodalomban nemcsak Msgr. Silvestrini
