A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
283 a besenyők (vagy: bessenyők) az okai I II II II II II II II ll II ll ll II I annak, hogy a Szent István királytól Biharon alapított püspökséget Nagyvárad- apróságok ra kellett Szent Lászlónak áttelepít enie. Ez a nép a 11. századtól a 12-ig sze- I II ll If II II 11 II II II II ll II 1 repel a Fekete-tenger mellékének és hazánknak történetében. A legrégibb feljegyzéseket perzsa és görög íróknál találjuk róluk. Őshazájuk a Kaspi-tótól északra elterülő vidék volt. Innen a kánoktól kiűzve a lebédiai ma- _______________ gyarokra törtek, akiket későbbi hazájukból, Etelközből is hazai régiségek kiűztek. A honfoglalás idején egy részük Moldva és a Ha- vasalföld területén ütött tanyát, egy másik részük meg a magyarokat követve, a fejedelmek korában nálunk telepedett le. Zsolt idejében a Fertő vidékén, Taksony alatt a Tisza közelében. Ezek a magyarokkal együtt vették fel a kereszténységet. A Kárpátok túlsó oldalán rekedt besenyők a magyarok ellenségei maradtak és nem egyszer zsákmány reményében be-becsaptak hazánk területére. Szent László uralkodása idején különösen sokat zaklatták a magyarokat, egy különítményük Bihar váráig hatolt előre és feldúlta nemcsak a várat, hanem a székesegyházat is. Szent László ezután tette át a püspöki székhelyet a védettebb Nagyváradra. A besenyők birodalma nem sokkal ezután bomladozni kezdett: a kánok kerítették ott kezükbe a hatalmat, akik közé a besenyők beolvadtak. Az új uraikkal egyezkedni nem tudók még Szent László idején nagy tömegekben kérezkedtek be Magyarországba. Letelepedésük feltétele volt, hogy keresztény hitre térnek s a bölcs király nem egy tömegben telepítette le őket. Szétszóródtak az ország legkülönfélébb vidékeire, még Szlavóniába is jutott belőlük. Nagyobb telepeik voltak Moson, Sopron, Győr, Fehérvár és Csanád megyékben; kisebbek Arad, Bács- Bodrog, Baranya, Bars, Bihar, Borsod, Heves, Komárom, Nyitra, Pest-Pilis-Solt- Kiskún, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Temes, Tolna, Torontál és Zala vármegyékben s pár helyen Erdélyben. □ A Hercegprímás címei közül a főbbek: született pápai követ, első zász- lósúr, fő- és titkos kancellár, pizetárius, a hétszemélyes tábla főbírája, a Commissio Ecclesiastica elnöke. - Senki sem születik pápai követnek; a magyar elnevezés a latin ’’legatus natus” szószerinti fordítása és olyan személyt jelöl, akit a pápa valamely országban egyházi ügyeknek az ö nevében való elintézésével bíz meg, de az illetőt nem a pápa közvetlen környezetéből ("legátus a latere’’) küldték, hanem annak az országnak szülötte, amelyben az ügyeket intézi. Kanizsay János kapta IX. Bonifáctól ezt a címet (1394), azóta viselik az esztergomi érsekek. Zászlósúr az a főrangú és nagy birtokkal rendelkező személy, aki külön katonai csapatokat tartozott az ország védelmére saját zászlaja alatt kiállítani. Kancellárnak nevezték eredetileg az uralkodó mellett működő főtisztviselőket, akik a rendeletek, kiváltságlevelek, köziratok szerkesztésével és kiadásával foglalkoztak, s mint ilyenek, rendszerint az írás tudományában járatos egyháziak voltak. Vezetőik később az igazságszolgáltatásra és a külügyekre is befolyást gyakoroltak és a I
