A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-06-01 / 6. szám

243

múlta azzal, hogy Jézus újabb és tökéletesebb formáját kihirdette (Mt. 5,17). Ez nem jelenti azt, hogy most minden szabad és úgy értelmezhetik a hívek a szabadságot, mint a filozófusok. Uj Gazdánk van. Ő tett minket szabaddá, így őt kell szolgálnunk.

így felmerül a kérdés: mi is rabok vagyunk? Hogyan beszélhetünk szabadságról, ha az új Gazdának kell szolgálnunk? A szabadság nem is olyan egyszerű fogalom. Ha az emberi szabadságban azt hangsúlyozzuk, hogy minden szabad, a szabadság meddő lesz. Az ilyen "szabad" ember vagy tétlen marad, hogy mindenkorra megőrizze függetlenségét és választási lehetőségét, vagy állandóan kénye-kedve szerint dönt és amit egyik elhatározásával fölépít, a másikkal lerombolja. Ez visszaélés a szabadsággal a test javára. "Az Ur nem (erre) a bűnös életre hívott meg, hanem a szentségre" (1 Tessz. 4,7). A szabadsághoz hozzátartozik a választás lehetősége, de elengedhetetlen összetevője a céltudatosság, a jónak és szentnek az átkarolása. "Nekidülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé " (Fii. 3,13).

A hívők célja az, hogy szeretettel szolgálják egymást. Lényegében a törvény is ezt célozta, de megkövesedett és egyszerű szabálytartássá lett, minden szeretet nélkül. Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. — Az ószövetség csak a nemzetbeliekre, a zsidókra alkalmazta a szeretet kötelezettségét (Lev. 19,18). Az újszövetség mindenkire kiterjeszti, mert "nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettek Krisztusban" (Gál. 3,28). A Mester még jobban kihangsúlyozta a szeretet parancsát, amikor a legszerencsétlenebbeket jelölte meg felebarátunkként (Lk. 10,25).

Szent Pál csak emberszeretetről beszél és nem említi Isten sze- retetét. Ez talán azzal magyarázható, hogy - mint lelkivezető - a közösségben felmerült konkrét problémával foglalkozik és nem a teljes tanítást akarja a szemük elé állítani. De a gyakorlati ember nem feledkezik meg az Isten szeretetéről sem, mert úgy beszél az emberszeretetről, mint az új Gazda törvényének beteljesüléséről.

A lélek szerint éljetek... vagyis: adjatok minél nagyobb teret és szabadságot a bennetek lévő nemes vágyaknak, a szeretetnek, ö- römnek, békességnek, türelemnek, kedvességnek, jóságnak, hűségnek, szelídségnek, önmegtartóztatásnak. Ezeknek a nemes törekvéseknek a sugallója és forrása a szívünkbe kiárasztott Lélek, és ha neki egyre nagyobb szabadságot és működési teret biztosítunk, mint a növekvő nemes növény a gazt, elnyomja bennünk a test kívánságait. — Ebből is nyilvánvaló, hogy az evangélium és a keresztség nem valami mágikusan ható erő, amely egyik pillanatról a másikra átalakít bennünket,