A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
217 államelnök és a Szentatya "fontos nemzetközi kérdésekben egyetértettek" - legalábbis így írták a napilapok. Annak az évnek a nyarán Zágrábban tartott XIII. Nemzetközi Mária-kongresszus és a VI. Mariológiai kongresszus csak erősítették a benyomást, hogy a jugoszláv állam messzemenő jóakarattal viseltetik az egyház irányában. Az állami egyházügyi hivatal horvátországi vezetője, Zlatko Frid, pedig ezt írta egyik cikkében: "Az állam vallásos polgárainak u- gyanazok a jogai és kötelességei, mint a többi állampolgárnak. Minden ezzel ellentétes gyakorlat durva megsértése lenne az állampolgárok alapvető szabadságjogainak". a horvát krízis 1972. februárjában, amikorra a horvát kormányt már leváltották, Frid egy dubrovniki fogadáson még azt hangoztatta, hogy a politikai irányváltoztatás nem jelenti a rendszer valláspolitikájának revízióját - pár hónap után azonban már megmutatkozott az új kurzus negatív jellege a valláspolitikában, és maga Frid is eltűnt a süllyesztőben. Az izgalmas 71-72-es tél nem egyedül a "túlzó nacionalista elhajlás" elleni küzdelem jegyében telt el, hanem egyházellenes hecc-kampány is indult, rég nem tapasztalt hevességgel. A horvát katolikusokat és szerb ortodoxokat az ország egységére is veszélyes túlzó nacionalizmussal vádolták, a szlovének elé pedig az "ébredező klerikalizmus" rémképét idézték. így került börtönbe 1972. januárjában a népszerű Jeronim Setka, ferences páter, egy "kifosztott Horvátországért" c. imádság terjesztése miatt. Karlovácon M. Likovic plébánost pedig azért csukták le 6 hónapra, mert két tanú vallomása szerint egy temetésen kijelentette: "Itt nem akarok egy szerbet se látni". A vallásukat gyakorló pedagógusokra is nagy nyomás nehezedett. A zágrábi érsek Msgr. Franjo Kuharic a 72. húsvétján kiadott pásztorlevélben hivatkozott a szülők és pedagógusok nehéz helyzetére s tiltakozott az ellen, hogy a hittanra járó gyerekeket még külön ateista kurzusokra is kényszerítsék. A napilapok erre azzal vádolták az Msgr Kuharic, Zágráb érseke érseket, hogy illetéktelenül az állam ü- gyeibe avatkozik és magatartása ellentétben áll a 2. vatikáni zsinat szellemével. A püspökök erre egy emberként sorakoztak fel az érsek mögé. Rijeka püspöke egy interjú során foglalt élesen állást a hatóságok túlkapásai ellen: "az emberi jogok ellen vét, aki valakit vallásossága miatt zár ki bizonyos életpályákról vagy foszt meg hivatali előmenetelétől". A kormány álláspontját Mirko Canadanovic, vajdasági párttitkár ismertette: "Egyetlen pe
