A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5. szám

205

Az utóbbi években Magyarországon so- I II II II II II II 11 II II II IFI I

kát írtak a magyar egyház helyzetéről és

a párbeszédről, - marxista filozófusok MÚLT és JELEN

és vezető személyiségek, katolikus gondolkodók és főpásztorok. Az elmúlt hó- I II II II II II II II ll II II II II I

napokban egy könyvre és egy cikkre figyeltünk fel. Gergely Jenó', A politikai katolicizmus Magyarországon (1890-1950) c. könyvére és a Vigília karácsonyi számának vezércikkére. Gergely könyve tavaly jelent meg a Kossuth kiadónál. Jegyezzük meg, hogy ennek az inkább népszerűsítő és szélesebb tematikát átfogó munkának egy szűkebb kérdéskörét alaposabban feldolgozza az Akadémiai Kiadónál megjelent Keresztényszocializmus Magyarországon (1903-1923) c. monográfiájában. Most csak az első könyvhöz fűzünk megjegyzéseket.

A marxista történész kísérletet tesz arra, hogy a régebben klerikális reakció címszó alatt sematikusan és torzítva emlegetett katolikus tegnapot tárgyi- lagosabban, árnyaltabban mutassa be. Gergely széleskörű dokumentációra támaszkodik, amikor a század első felének katolikus vezéregyéniségei — Prohászka, Bangha, Giesswein életművét bemutatja és vázolja az ún. politikai katolicizmus

Szabó Ferenc

MAGYAR FIGYELŐ:

Útkereső Magyar Katolicizmus

eszméit, mozgalmait. Természetesen a szerző bírálatában a marxista nézőpont érvényesül. Értékítéleteiben sokszor a megszokott kliséket alkalmazza. Prohászka pályájának első felét aránylag tárgyilagosan vázolja. De nem érthetünk egyet az

1918 utáni Prohászka kisarkított ábrázolásával. Nagyon sommás az az ítélet, amelyet ezek az alcímek jeleznek: Az ellenforradalom hivatalos ideológusa, A fehér terror igazolója, A konszolidálódó kurzus politikusa. Igaz, Prohászka életművében, tevékenységében és írásaiban találunk olyan részleteket, amelyek alapján az említett címkéket ráragaszthatnók a fehérvári püspök életének utolsó 10 évére, de bőven megtaláljuk az ún. keresztény kurzus szigorú bírálatát is, további írásai nemcsak arról tanúskodnak, hogy Prohászka hű maradt korábbi, akkor forradalmian ható, szociális nézeteihez, hanem modem katolicizmusával szinte a II. Vatikáni Zsinatot jelezte előre. (Erre egy 1919. júl. 7-i hosszabb naplójegyzete is utal.)

Prohászka püspök