A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
176 nokra, hanem valamelyik nyugati nép fiaira szabták őket eredetileg. óvatos kezdeményezések A zsinat anyagának tanulmányozása nyomán azért itt-ott új kísérletekkel is próbálkoznak sok helyen a japán katolikusok. Bázisközösségek és kiscsoportok alakulnak városnegyedek vagy hasonló érdeklődésű keresztény hívek szerint. Ezek elsősorban egymás segítségét tűzték ki célul maguknak; a mindennapi élet, de a hívő élet vonalán is. Másutt a nagyobb, plébániai közösségek irányítóivá lesznek. Felkínálják munkájukat a programkészítés, a tervezés, a pénzügyek vitelének, a liturgia elvenebbé tételének a vonalán. Másutt meg maguk az egyháziak kezdenek új életstílust: apácák és szerzetesek költöznek ki népes, nagy rendházakból városi lakásokba, hogy közelebb éljenek a hívekhez. A papok közül páran munkáspapokká lettek, mások állást vállaltak, főként tanárit, nem keresztény iskolákban. Sok esetben az ilyen állások keresése mögött az a törekvés is szerepel, hogy pénzügyi vonalon önállóbbá tehessék magukat; ne e- gyedül a külföldről jövő missziós adományokon nyugodjék a japán katolikus élet anyagi biztonsága. Általában sokat foglalkoztatja ő- ket (híveket és vezetőiket) a világiak bevonása az evangelizálás munkájába. A szerzetes rendfőnökök tavalyi, Japánban tartott megbeszélésén a bázisközösségek kialakításának és a világiak aktív egyházi tevékenységének fontosságát hangsúlyozták és javaslataikat továbbították a püspöki karhoz is. A japán püspökök konferenciája már intézkedéseket is foganatosított az ügyben s nekik köszönhető, hogy a világiak evangelizációs munkára való fokozottabb előkészítése megindult. félnek a politikától? A japán missziósmunka egyik mú- lasztásának tartják, hogy a hithirdetőknek nem sikerült fogékonyabbá tenni a híveket a társadalmi igazságosság munkálása terén fennálló feladataik i- ránt. Mintha a japán egyház nem törődne eleget a politikai élettel. Ennek persze okai is vannak. Hagyományaik is távoltartották őket a politikai életbe való beavatkozástól Ezt a 16. század japán keresztényeitől a feudális rendszer éppúgy nem tűrte volna el, mint modernebb változatuktól nem vette jó néven a 30-as évek katonai klikkje sem. Ezenkívül az Egyházban is sokan vannak, akik a háború utáni japán kapitalizmus sikerei és jótéteményei láttán nem sok indítást éreznek arra, hogy a mai rend elleni alternatívákon törjék a fejüket. Az Egyház politikai hatóereje sem lenne nagy: számarányánál fogva elve nem számíthat arra, hogy hatással lehetne a japán közéletre. Ezért tartózkodik a japán püspöki kar is attól, hogy gazdasági, társadalmi és politikai ügyekkel kapcsolatban nyilatkozatokat tegyen. A protestáns egyházak korántsem ennyire óvatosak. meglepetések A jelentéktelen tényezőként ható, vagy csődbejutott benyomást keltő japán kereszténység tartogat azért meglepetést a kívülről figyelő számára. I- lyen például a keresztényeknek a rádió
