A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
174 gyakorol semmiféle vallást (a nem katolikus iskolába járt pogány oknak csak 46%-a állítja ugyanezt magáról). Egy ottani katolikus középiskola igazgatója mondta nemrég a japán katolikus iskolákról: ”A kereszténység, és főként a katolicizmus, a mai japán szemében is a Nyugatiak vallása. Ennek a szemléletnek egyik oka a japán történelemtanításban van. Eszerint a kereszténység a nyugati kereskedelmi, politikai és katonai inflltrációt használta fel arra, hogy beosonjon Japánba, így volt ez már a 16. századbeli spanyol és portugál behatolásnál, a 19. század végén és 1945 után is, amikora nagyobb és bőséges anyagi eszközökkel bíró nyugati szerzetesrendek valóságos hithirdető-áradatot bocsátottak Japánra.” Ezt a gondolkodást árulja el egy hithirdető és egy nem-keresztény japán kisfiú párbeszéde is.- Tudom, hogy miért jöttél Japánba - mondja a kisfiú.-Miért?- Mert a háborúban legyőztek bennünket.- Honnan tudod? Nem is éltél, a- mikor vége lett a háborúnak.- Nem. De a szüleimtől hallottam, hogy ezért jöhetett ide annyi hit- hirdető. egyedülálló helyzet Az Egyház helyzete Japánban nem hasonlít más missziósterületen kialakult körülményekhez. Ha ma teljes szabadságnak is örvend, volt idő, amikor huzamosan hosszantartó és véres üldözéseknek volt kitéve s ez nyomot hagyott a japán keresztényekben. Egy másik, a többi missziósterülettől eltérő sajátsága a japán helyzetnek, hogy az ország sohasem volt gyarmat, így nem létezik az egyház életében az a feszültség, amit sok más helyen a gyarmatosítás megszűnte teremt a missziósmunka számára. Végezetül Japán nem a fejlődésben lévő országok közé tartozik, mint Ázsiában általában minden missziósterület, hanem épp ellenkezően: kultúrá- lis, társadalmi, gazdasági és technikai szemszögből a legfejlettebbekhez sorolható. Parlamenti demokráciája a háború vége óta zökkenésmentesen működik. A kivételes helyzetben lévő társadalmi réteg és az egyszerűbb között nincs akkora színvonalkülönbség, mint amilyen sokszor keresztény hagyományokkal rendelkező nyugati országokban van a gazdagok és szegények közt. Az iskolázás színvonala van olyan magas, mint a nyugati országokban, a munkafegyelem pedig felülmúlja a szocialista országokét. A városiasodás hányadosa 85%, a népesség belső vándorlása pedig meghaladja az évi 10 százalékot. A kis japán egyháznak, mely csak egyike a több, mint 400 különféle kis vallási alakulatnak Japánban, az iparosodásnak olyan modern problémáival kellene megbirkóznia lelkipásztori vonalon, amilyennel csak Nyugaton állnak szemben a jól begyökerezett és jóval nagyobb egyházak. a keresztények csődje? Miért nem tudott a japán Egyház lépést tartani az idők folyamán fejlődésben a többi japán intézménnyel? A válasz nem könnyű. Az biztos, hogy a
