A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
-80A modem keresztény irodalom OOOOOOOOOOOOO bátran szembenéz a valóság- r # gal. Nem tagadja le a hit nehézsé- PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK gét és nem hallgatja el saját benső gyötrődését sem, mely abból a OOOOOOOOOOOOO tényből fakad, hogy az Isten olyan rejtelmesen hallgat és nem érezteti jobban isteni erejének jelenlétét az eseményekben. Korunk keresztény írói Krisztus istenemberi személyén keresztül rátaláltak az igaz Istenre. Az istentelenek vádjára hitvallással válaszolnak. Nem zavarja őket többé az Isten csendje, rejtelmes hallgatása sem, mert a hit fénye megvilágítja ennek értelmét is. Az Isten, miután bizonyságot tett önmagáról Krisztus személyében, és üzenetet adott az emberiségnek, látszólag távoltartja magát a világtól. Isten gyermekeinek, a hívőknek lett a feladatuk, hogy Krisztus nyomdokait követve bizonyságot tegyenek az isteni erő világot mozgató jelenlétéről. Krisztus szabadulást, megváltást hozott az emberiségnek, de hogy ez megvalósulhasson, ahhoz az ember szabad közreműködését kívánja. Isten országát a hívőknek kell megépíteniük, nem a saját erejükkel, hanem az isteni kegyelem erejével. Héjjá Gyula A MODERN IRODALOM TÉMÁIBÓL: Isten rejtelmes hallgatása Mai keresztény íróinknál még a nyomát sem találjuk a tétlen semmittevésnek, mintha az Isten mindent maga akarna végrehajtani a földön. Bernanos egyszerű falusi plébánosa, amikor megérkezik új munkahelyére, lelkében érzi a nagy felelősséget és hallja a falu hívását. Egész valóját betölti a falu hívása. Már hosszú idő óta az éj sötétje nehezedett a falura és az élet szennye egészen bemocskolta. Tanítómestert, pásztort vár az elhagyott nyáj, hogy őt követve eljuthassanak az ismeretlen menedékhelyre. Isten országának építésében az embernek szabadon közre kell működnie. A mai keresztény irodalom öntudatosan és szent büszkeséggel vallja, hogy az Isten tiszteletben tartja az emberi szabadságot. A hitetlenség megveti, lenézi a hívők szolgai megalázkodását az Isten e- lőtt. Szerintük ez a hódoló imádat az emberi méltóság szégyenletes tagadása. Korunk keresztény írói azonban erőteljesen tiltakoznak e vád ellen. Az isteni szeretet nem akar földön csúszó rabszolgákat lát
