A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
-76megy békázni... Meg hogy nevelik fel a kicsiket, hogy taníttyák repülni... Meg így tovább... S ahogy nézik a fészken ülő anyagólyát, jön is már a párja és egymásba dugják a csőrüket és lehet látni az ülő gólya hosszú nyakán, hogy nyeli le a hozományt. — Tényleg érdekes — mondja a pap. - Életemben én is először látom az ilyet. Egy darabig nézték csendben a gólyákat. Az öreg Pék most az égre nézett, ahol fehér foszlányfelhők kergették egymást. — No, meg teszem: az ég boltozatját — szólal meg. — Tuggya főúr, fiatalkorában a földtúró ember mindig csak lefelé néz, a földet nézi: szánt, vet, kapál, kaszál, arat, szüretel. Az égre legfeljebb akkor, ha hirtelen megdörren vagy villámlik. No meg újabban, mikor a repülőgépek morognak odafenn. De most egésznap el tudom nézegetni az eget. Hogy mennyiféle felhő járja, mennyiféle színben játszik napfelkeltétől naplenyugtáig. Én mondom, hogy ez egy csuda! A pap nagy érdeklődéssel hallgatta ezt a prózai költeményt, ahogy az öreg beszélt a természet újonnan felfedezett csodáiról. — No, de megyek, Pék uram, vár rám a dolog. Maga csak szemlélgesse tovább a természetet, mert az nagy tanítómester. — Azt mondhatom, plébános úr, meg azt is, hogy akik azt mongyák, hogy az ilyen magátul lett, oszt nem a Teremtő csinálta — az azér van, mert nem ismerik a csinálmányát. Mer amondó vagyok, hogy az, ki ezt így kitanálta, oszt meg is csinálta - oszt az ember látja, hogy mit csinált, nem lehet azt mondani, hogy az ilyen magátul lett vóna, ahogy valamelyik bolond újságban a minap olvastam... A pap egész meglepődött erre a szentpáli bölcsességre és büszkén nézett az öregre, legújabb falusi ’’teológusára”. — Jól van, Pék uram, nem is zavarom tovább. Úgy látom, úgysem unatkozik, mint ahogy először véltem. — Azt osztán nem, plébános úr. De azér jólesik néha el is mondani valakinek, amit tapasztalok. Tuggya, a fiatalok csak kinevetik az embert érte, de a főúr, látom, ért engem. Elköszöntek. A pap aztán gyakrabban feltévedt az öreg mellé a hegyoldalba egy kicsit elbeszélgetni, hogy legyen kinek elmondani legújabb meglátásait és tapasztalatait a nagy természetben. S bizony sokszor az öreg még prédikációiba is beletévedt és a nép is felismerte, kiről beszél, ami az öreg tekintélyét is igen megnövelte. A pap szentül meg
