A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-02-01 / 2. szám

-77volt győződve, hogy benne vagy egy költő vagy író veszett el s ha le tudná írni, amit mond, talán elismerést is nyerne vele. ”Ó, mennyi i- lyen elveszett tehetség él a magyar falvak árnyékában!” — sóhajtotta.

nagyvárosi szegénynegyedek lelki gondozása

/L\ nagyvárosok lakosságának tekintélyes része munkaalkalmat uu kereső, átmenetileg ott tartózkodó, gyökértelennek mondható elemekből áll, akiknek sajátos problémái előtt nemcsak a városi hatóságok, hanem az egyházak is sokszor tanácstalanul állnak. Hogyan ismertessék meg velük az evangéliumot, hogyan kapcsolják be ő- ket a vallási közösségek áramába, milyen lelkipásztori módszerekkel közelítsenek feléjük — mind olyan kérdés, amelyek manapság erősen foglalkoztatnak papokat és apostoli lelkületű híveket egyaránt. Itt most egy olyan kísérletet ismertetünk, amelyet az angliai Liverpoolban kezdeményeztek passzionista atyák épp a fentebb említett problémák megoldására.

Az angol katolikusok első olyan gyűlésén, ahol püspökök, papok és világi kiküldöttek együtt tanácskoztak a korszerű lelkigondozás feladatairól, egy Liverpool-i apáca, Mary Mc Aleese a következőket mondotta: "Tudatában vagyunk -e egyáltalán annak, hogy mai, ipari jellegű társadalmunkban az Egyház nem a szabadulás és üdvösség jele többé, és sokszor Istenről, Krisztusról és a kereszténységről sem képes hatásos tanúságot tenni? A Harmadik Világ problémáival való divatos foglalkozásunk nem csak lelkiismeretünk megnyugtatását szolgálja-e, vagy inkább elaltatását: hogy ne kelljen az idehaza körülöttünk tapasztalható szegénység problémáján törni a fejünket?"

Ezek az így felszínre dobott kérdések tulajdonképpen már régóta Austin Smith, passzionista foglalkoztatják az angol katolikuso-