A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-12-01 / 12. szám

-556 társaság kormányaközött — mely a magyar egyházpolitikai út kiindulópontjává vált - csak úgy jöhetett létre, hogy a Szovjetunió feladta addig következetesen érvényesített igényét, mely szerint egyházi kérdésekben az ún. népi demokratikus országok kormányai csak az ország püspöki karával tárgyalhatnak, a Vatikánnal való tárgyalás a Szovjetuniójoga.

Ugyancsak orosz beleegyezéssel inindulhattak el Magyarországon olyan marxista valláselméleti, vallásfilozófiai kutatások, melyek a nemzetközi szakirodalomban is hírnevet szereztek aku- tatóknak/és melyek - a kutatócsoport vezetőjének megállapítása szerint - "közvetve hozzájárultak amarxista társadalomszemlélet nem egy általános

kérdésének tisztázásához” (Világosság, 1975/4). E vallás-szociológiai kutató- csoport 1960-ban alakult az Akadémia keretében és úttörő kezdeményezéseket indított el a vallási tudat marxista, pszichológiai jellegű, elméleti és empirikus vizsgálat terén is. 1971-ben közzétett, 15 évre szóló tervükben (Filozófiai Szemle, 1971/5-6) célul tűzték ki az egyházpolitikai gyakorlat tudományos megalapozását, az iskolai és iskolánkí- vüli materialista világnézeti nevelés formáinak kidolgozását — a hívők és nem hívők együttműködésére való tekintettel. Az általuk kidolgozott javaslatok ismételten mintául szolgáltak az egyházpolitikai döntéseknél, a differenciáltabb ateista propagandában és a keresztény-marxista párbeszédben.

Otthoni elgondolások az egyház és állam közötti párbeszédről

A dialógus széleskörű beindításáról ugyan nem lehet beszélni, de a közelmúltban a politikai és egyházi é- let vezetői jelentős nyilatkozatokban körvonalazták az elgondolásokat.

Kádár János a Népszabadságban jan. 23-án megjelent cikkében ezt írta: ’’Megtanultuk, hogy nemcsak nehéz helyzetben kell szövetségeseket keresni és a tömegekre appellálni, hanem akkor is, amikor jól mennek a dolgok ... Az együttműködés különböző világnézetű emberek között valósul meg. A politikai együttműködés kedvéért a párt nem adja fel marxista-leninista nézeteit. A szövetségesekkel való politikai együttműködés és a nézeteket, álláspontokat tisztázó elvi vita, a problémáknak nyílt, közös érdekeket figyelembevevő tisztázása, a konstruktív eszmecsere, feltételezik és kiegészítik egymást. Türelmes, ugyanakkor elvi politikánk győzte meg az egyházak vezetőit is az együttműködés szükségességéről.” Aczél György ”A szocialista állam és az egyházak Magyarországon” c. tanulmányában: ”A társadalmi küzdelmek során nem abból kell kiindulni, a- mit az emberek magukról gondolnak — világnézetükből, vallásukból — hanem főként objektív érdekeikből és szükségleteikből, melyek közös feladatokat rajzolnak ki akülönböző, de egymással szövetséges osztályok és rétegek számára ... Vélekedhetünk eltérő módon az anyagi világ teremtett vagy ö- rök voltáról, a lélek halhatatlanságáról, sőt az erkölcsi értékek forrásáról is. Ez a nézeteltérés azonban nem záija ki, hogy a vallásos és nem vallásos emberek evilági feladataik tekintetében megegyezhessenek mindazokban a kérdé-