A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-12-01 / 12. szám

-557sekben, melyeknek megoldását boldogulásuk, a társadalmi fejlődés érdekében szükségesnek tartják. Azt mondhatják erre egyesek, hogy az eltérő ideológiai alapok vitákra vezetnek nemcsak a filozófiai, hanem a politikai és erkölcsi szférában is. Ez természetesen igaz, de ez a vita már nem az ellenségek, hanem a közös úton haladó emberek vitája, akik eltérő világnézeti alapon, de közös felelősségből kiindulva folytatják eszmecseréjüket, s maguk is gyarapodnak az eszmecsere által.” (Világosság, 1976/10)

Cserháti József, pécsi püspök válaszolt Aczél Györgynek ’’Nyitott kapuk” c. írásával (Vigília, 1977/3). Fejtegetéseit lényegében elfogadva, így körvonalazza a magyar egyház szempontjait: ”... Az emberi jobblét szolgálata nem épülhet egyoldalú vagy kizárólagos uralkodó elvekre, hanem alapjaiban a megtisztult humánum, az emberi és közösségi értékek mindenek elé és fölé helyezésével lehet csak azonos. E- zért az egyház és az állam közösen fájlalják mindazokat az esetenként előforduló adminisztratív közbelépéseket, a- melyek a személyes emberi méltóságot, az egyéni önérzetet és a demokratikus alapigazságok rendjét sértik. Ugyancsak tovább kellene csökkennie vagy megszűnnie annak a szemléletnek, amely a vallásos emberben másodrendű állampolgárt lát és nem biztosítja számára a tehetségének, képességének és szorgalmának megfelelő munkalehetőségét.”

Úgy látszik, hogy még ma sem e- gészen megnyugtató az állami szervek őrködése a hitoktatás zavartalanságának biztosítására. A zavart az a kettősség okozza, mely a felső szervek meghirdetett programja és az alsó szervek tényleges magatartása közt észlelhető.

Ha a marxisták azt kívánják, hogy a keresztény tegye magáévá a marxilenini elemzés megállapításait a gazdasági, politikai és kultúrális valóságról, hogy ezeket az elemeket építsék be világszemléletükbe, úgy a vallást nem tekinthetik többé a haladás kerékkötőjének, el kell ismemiök értékeit, el kell fogadniuk közösségteremtő erkölcsi hatásait. A keresztény számára bántó a megkülönböztetés: a vallásos emberekre szükség van, a vállásra nincs.

Cserháti nem tagadja a marxistákkal való együttműködés veszélyeit, látja határait is. Itt szerinte egyedüli biztosíték az eleven hitélet és a keresztény küldetéstudat ápolása. ’’Ehhez az egyház részéről korszerű teológiára és mindenki számára hozzáférhető, a jelen kérdéseire választ adó igehirdetésre és sajtóra van szükség.”

Kiértékelés

M

agyarországon az egyház és az állam mai viszonya az ötvenes é- vek súlyos konfliktus-helyzete után a- lakult ki. A fordulópontot a kormány és a Vatikán 1964-es részleges megegyezése jelentette. Ezután még 12 évre volt szükség, hogy az időközben megüresedett püspöki székeket betöltsék és kinevezzék az új esztergomi érseket. A beiktatáskor, 1976 februárjában, elhangzott megnyilatkozások kölcsönösen történelmi fordulópontról beszéltek és az újrakezdés lehetőségét hangsúlyozták. Lékai orímás elismerte a ki-