A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
-554Vatikánban, aki nem visel állami tisztséget. Biztosra vehető, hogy a M.Sz.M. első titkárának vatikáni látogatása csak Moszkva kifejezett hozzájárulásával jöhetett létre. Moszkva számára ugyanis már az ún. eurokommunizmus által felvetett problémák miatt kívánatos, hogy demonstrálja az egyház és az állam közötti kapcsolat egyfajta új lehetőségét. Ismert dolog, hogy a nyugati kommunista pártoknak Moszkvától való függése és a kelet-európai országokban alkalmazott erősen vallás- és egyházellenes politika milyen nagy tehertétele az eu- rokommunista pártoknak és mennyire motiválta bizonyos európai kommunista párt hangsúlyozottan Moszkvától független kurzusát éppen a kelet-európai országok vallás-és egyházellenes politikája. Különböző jelek arra mutatnak, hogy magában a Szovjetunióban is felmerült az egyház és állam közti viszony módosításának szükségessége. A nemrég közzétett új alkotmánytervezet jogorvoslási lehetőséget helyez kilátásba a szovjet polgár magánéletét sértő intézkedésekkel szemben. Ha a tételes törvény csak közvetett formában érinti is személy vallási szabadságát, új lépés a szovjet jogalkotásban. (A szovjet alkotmány szövegében mindig biztosította a vallás-szabadságot, a nehézségek így az alkotmány szövege és avégrehajtás szelleme közti különbségből adódtak.) Az új szövegben feltehetően többről van szó, mint a régi alkotmány e- gyik-másik mondatának puszta újrafogalmazásáról. Ezt a feltevést erősíti König, bécsi bíboros érseknek, a keleteurópai egyházi viszonyok egyik jó ismerőjének nyilatkozata, melyet nemrégen, közvetlenül egyik magyarországi útja után adott a Westdeutsche Rundfunk bécsi munkatársának: ”Az a benyomásom, hogy a keleti államok egyházi ügyeiben lényegében Moszkváé a döntő szó, bár az egyes államokban különböző a helyzet. De úgy gondolom, megalapozottak információim, miszerint a legfelsőbb szovjetben heves viták folynak arról, okos-e, hogy az állam ellenségének tekinti a vallást és tovább harcol ellene, és nem lenne-e okosabb hagyni, hogy az állampolgárok szabadon dönthessenek vallásos meggyőződésük, illetve az ateizmus mellett vagy ellen és szabadon vitázhassanak erről.” Eltekintve attól, hogy a belgrádi konferencia előtt hasznos propaganda is lehet, ha egy kommunista ország párjának főtitkára találkozik a pápával, az olyan jelek, mint a bécsi bíboros interjújában említett vita, valamint a szovjet kormányzási rendszert érő gyakori belső kritika és a leszerelés kívánatos voltának motívumai mind arra utalnak, hogy az egyház és állam kapcsolatainak új lehetőségei iránt mutatott érdeklődés a Szovjetunióban több, mint puszta propaganda. Magyar egyházpolitikai kísérletek: a többi szocialista ország használatára? M agyarországot gyakran emlegetik a kommunista államok Nyugatra nyíló kirakataként. Az ott uralkodó állapotokat, főként az aránylag nagyobb szellemi, utazási és gazdasági szabadságot a szomszédos szocialista országok nem egyszer bírálják elhajlás címén. Jele van annak is, hogy a Magyarországon
