A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
- 532dunk a sok készülődésben és a várakozásban. De miért tesszük mindezt? Miért osztjuk ajándékainkat pont karácsonykor? Talán az első válaszunk (és ez a kisebb ok), hogy ki akarjuk mutatni szeretetünket. És talán a nagyobb ok, hogy belülről magával ragad az Istenember példája és az Isten kegyelme a Megváltó utánzására késztet. Mert az ajándékozás a karácsonykor született Istenember életének központja: értünk emberekért, ami üdvösségünkért lett emberré. A jelentéktelennek látszó ragocska, "-ért" kifejezi Jézus és a keresztény ember életének a lényegét. ő nem önmagáért, hanem másokért élt. Értünk lett emberré, nekünk szentelte életét. Nemde azok a legboldogabb perceink, amikor mások-ért élhetünk? Az anya öröme, hogy gyermekeiért él, a szerelmesek és jóbarátok egymásért élnek, még egymás gondolatát is kitalálják és versenyre kelnek abban, hogy ki tehet többet a másikért. Az ember életének a titka az Istenember utánzása, az teszi igazán boldoggá, hogy másokért él. Ezt fejezzük ki karácsonykor az ajándékozásban. Ezért mondhatjuk, hogy az ajándékozás karácsony szelleméhez tartozik. De nem szabad megállnunk az ajándékozásnál, mert ez csak árnyéka az igazi önátadásnak. Jézus nem követet küldött, nemcsak javaiból adott nekünk, hanem Ö maga lett emberré, sajátmagát adta értünk. Főleg ebben kell utánoznunk... Nemcsak javainkat kell megosztanunk másokkal, hanem önmagunkat. Az időnket úgy, hogy másokat türelemmel meghallgatunk; azzal, hogy a leckét író diákkal elfoglalkozunk; hogy beteg ismerősünket meglátogatjuk, hogy őszinte jótanáccsal, bátorítással, munkával, anyagi javaink megosztásával azon igyekszünk, hogy minél több embernek minél jobb világot teremtsünk. Azzal is önmagunkat adjuk, ha a gondterhelt édesapát egy-egy vigasztaló szóval ö- römre derítjük. Ezer módja van az önajándékozásnak, csak nézzünk körül és számtalan lehetőséget találunk reá. Az ajándékozás csak akkor lesz igazi, ha önmagunk ajándékozása lesz belőle. Erre tanít karácsonykor az önmagát érettünk ajándékozó Istenember. Solymár János Immaculata Minden virág lilába öltözik ma, Csak egy királyi liliom fehérük, Te, Umőm, Te vagy egyedül ma tiszta!
