A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

-514hogy a testen kívüli állapotban eljutnak valamilyen határhoz vagy kapuhoz, amin túl már nem mehetnek.

Azok, akik ilyen tapasztalattal rendelkeztek, egybehangzóan állítják, hogy számukra az élet és halál kérdése egészen új beállításba került az átélt események után. A halál többé nem félelmetes, mivel az említett tapasztalatok után többé nem kételkednek a halálon túli életről.

Ezeket az elbeszéléseket más forrásokkal összehasonlítva, Dr. Moody feltűnő hasonlóságot talál pl. A halál tibeti könyvének (Evans - Wentz, TheTibetian Book of the Dead, Oxford U. Press, 1957) leírásaival és azt hangsúlyozza, hogy a hasonlóságnak valamilyen tapasztalati alapja kell, hogy legyen. Ennek kritikus vizsgálatához azonban még több adatra lenne szükség. Feltételezve a források szavahihetőségét, Dr. Moody könyve így is érdekes és elgondolkoztató olvasmány.

Egy holland helyzetfelmérés:

Ifjúság es Vallás

A nem-hívők vatikáni titkársága a püspökkari konferenciák elé még 1974-ben te ijesztette azt a kívánságát, hogy méljék fel országaikban az ifjúság viszonyulását a valláshoz és az Egyházhoz. A hollandok láttak elsőnek munkához és szakembereik már a következő évben nyilvánosságra hozták a kérdésről készült tanulmányukat, amelyből részleteket is olvastak fel a 75. novemberében Rómában König bíboros vezetése alatt összeült ”A hit és az ifjúság” kongresszuson. A tanulmányt a következő évben mint hivatalos jelentést a holland püspöki kar is elfogadta, bár hangsúlyozta, hogy nem minden megállapításával ért egyet.

A tanulmány szeizői bevezetőben mindjárt megjegyzik, hogy az ifjúság - akárcsak a felnőttek világa - nem egységes gondolkodású korosztály és ilyen értelemben ”az” ifjúságról nem is

beszélhetünk. Akadnak soraikban cselekvő és gondolkodó típusok; vannak lázadók és vannak, akik különösebb nehézség nélkül beilleszkednek a környezetbe; vannak, akik nem minden ellenkezés nélkül, de elvállalják a társadalomtól nekik kínált szerepet és vannak, akik végképp lemondanak arról, hogy beolvadjanak (drop-outs).

Ezeket az alapvető különbségeket csak fokozza még az, ami kultúrális vonalon a dolgozó és egyetemista fiatalságot elválasztja egymástól: az a különbség, ami abban nyilvánul meg, hogy milyen fokban képesek vagy képtelenek egyéni jövőjük kialakítását elhatározó módim befolyásolni. A fiatalság gondolkodásmódját, világnézetét az is befolyásolja, milyen mértékben részesedhetnek a kultúrából, a hatalomból, vagyis: milyen a társadalmi és gazdasági helyzetük. Mindez hatással van vallási