A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

-513ismerve, hogy a halál "ebben az életben a növekedés végső stádiuma. Nincsen azonban teljes halál" (Death the final... 116). Ugyancsak Kübler-Ross mondja: "Semmi sem könnyebb és semmi sem nehezebb ennek elfogadásánál" (Death the final... 165).

mai orvosi technika egyre több embert képes a tetszhalálból ^visszahívni. Ez egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy felleb- bentsük a fátylat a halál utáni emberi tapasztalat kezdeti titkairól. Az orvos-filozófus Raymond Moodynak éppen az a célja, hogy a mintegy 150 úgynevezett "testen kívüli megtapasztalás" (out of body experience) adatait összegyűjtve egy kezdetleges, de mégis megbízható képet adjon arról, hogy mi történik akkor, amikor a haldokló elveszíti kapcsolatát a külvilággal.

A könyv 50 interjúnak az adatait ismerteti részletesebben, leírva a) olyan tapasztalatokat, melyekkel a mesterségesen fölélesztett és hosszabb vagy rövidebb ideig halottnak tartott személyek rendelkeztek, vagy b) azoknak az élményeit, akik váratlan baleset vagy sérülés következtében nagyon közel kerültek a halálhoz. Ezek a tapasztalatok nem minden felélesztett személlyel fordulnak elő és sohasem teljesen azonosak minden személy esetében, mégis világosan mutatják azt, ami hitünk tanítása szerint magától értődő: az emberi öntudatnak a halál nem vet véget.

Egybehangzó tanúság szerint a nyelv nagyon is erőtlen ezeknek a jelenségeknek a leírására, de az elbeszélésekből bizonyos közös tulajdonságok mégis kiemelkednek. Egyesek hallják a halált megállapító orvosi nyilatkozatot, mások a béke és nyugalom leírhatatlan érzéséről beszélnek, amit esetenként erős és nagyon kellemetlen zaj e- lőzött meg. Mások arról beszélnek, hogy valamilyen erő nagy sebességgel sötét folyosón vagy alagúton vitte keresztül őket, aminek a végén titokzatos, megnyugtató fény árasztotta el őket. Ez a fény egyes esetekben személyes tulajdonságokat öltött magára.

Kiemelkednek a testen kívüli tapasztalat leírásai. Egyesek látják magukat a műtőasztalon, pontosan le tudják írni, hogy az orvos mit csinált az altatás ideje alatt. Mások elvándorolnak a falakon és ajtókon keresztülhatolva. Más, hasonlóan vándorló, személyekkel lépnek érintkezésbe, vagy eredménytelenül próbálnak az élőkkel kapcsolatba kerülni, jelezni akarván, hogy még nem haltak meg. Baleset és eszméletlenség állapotában egyaránt előfordul, hogy életüket villanásszerű képekben részletesen újra látják; függetlenül az eszméletlenség tartamának hosszától, az ilyen visszapillantás az élet nagy részét ma- gábafoglalhatja. Egyes esetekben ennek a visszapillantásnak a titokzatos fény látása adja meg a kezdetét. Arról is szólnak a beszámolók,