A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-11-01 / 11. szám
-512átszövi különféle formában a reménynek egyre halványuló sugara. 'Y)£übler-Ross első munkája annak hangsúlyozásával zárul, hogy a ^ környezet megértő támogatása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a haldokló eljusson a környezetét annyira felemelő és az emberi méltóságot az élet utolsó pillanatában bearanyozó megnyugvás állapotára. Az 1975-ben kiadott tanulmány-gyűjteményben (Death the final stage of growth), amely több szerzőtől ered, a halálnak a társadalmat és egyéni életet gazdagító hatásairól tárgyal azt bizonyítva, hogy érdemes az életet a halál tényének figyelembevételével leélni. A haldoklóktól tanultakat így foglalja össze: "Élj úgy, hogy visszaemlékezve ne kelljen mondanod: Istenem, mennyire elfecséreltem az életemet" (Death the final stage... XIX). A halál modern, intézményesített formájával a szerzők összehasonlítják a zsidó, hindú és alaszkai indián felfogást. Az indián életben a halál ünnepélyes esemény. Közeledtét rendszerint a meghalni készülő jelzi, összehívva a család tagjait az Eukarisztia és Betegek Kenetének liturgiájára. A felkészültség ilyen bizonysága után a halál általában békés nyugalomban következik be, amit nemcsak a családtagok, hanem az egész közösség ünnepélyes figyelemmel vesz körül. Az így létrejött ünnepi hangulat a temetési szertartással végződik, ami ismét tágabb körű közösségi aktus. A könyv egy másik fejezete a halálra való előkészítés hatásáról számol be Park Ridge (Illinois) luteránus közkórházában 1974-ben folytatott megfigyelések alapján. A haldoklók 66%-a részére a mások számára okozott teher jelent legnagyobb nehézséget; 50%-uknak a szeretteiktől való elválás okozza a legnagyobb fájdalmat. A megfelelő segítségben részesített haldoklók érzelmileg aránylag könnyen alkalmazkodnak helyzetükhöz. "Az érzelmi alkalmazkodás a vallásos személyek esetében a legátfogóbb azoknál, akik életüket hitük szerint igyekeztek berendezni ... A keresztények érzelmi felkészültsége jóval felülmúlta a nem-keresztényekét" (Death the final stage... 79-80). A temetés és gyászolás közösséget építő és az egyéni érzésvilágot gazdagító eseményeinek elemzése után a könyv egyes esetekkel foglalkozik, aláhúzva mintegy a befejező megállapításokat. Kübler- Ross szerint a halál tudata alapjában véve megnyugtató és felemelő emberi tapasztalat lehet. "A halál az élet kapujának kulcsa. Létezésünk korlátozottságának elfogadása lehetővé teszi azt, ... hogy életünk minden napját teljesen belső növekedésünknek szenteljük.... A halál tényének figyelmen kívül hagyása az oka részben annak, hogy az emberek üres és céltalan életet élnek" (Death the final... 164). Az embernek el kell fogadnia a világmindenségben neki kijáró helyet, el
