A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-11-01 / 11. szám
-502fiacskáját: ’’Jól van, hát csak csináld.” Magában meg azt gondolta: nem árt vele senkinek, hadd játsszon, hiszen még gyerek. 0 Most az apától megtudott igazság következik: ahogy elmondta nevetve fia ’’makacs elszántságát”. — Éppeg kalászszedés idején kellett vón néhány jó kiadós tavaszi eső. A fiam ijedezve pislogott szüntelen a felhőtlen égre. Egyik napon hajnalban végre megjött a várva-várt eső. Másnap is. Minden gazdának ragyogott az arca, de úgy vélem, egyiké sem olyan fényesen, mint az én Jóska fiamé. Azt mon- gya nékem: — Lássa apám, megijedt szent Vendel. — Miket beszélsz te?! — Hát megijedt, mer mérgembe azt montam neki: azér hor- tam neked a sok szép virágot, meg a mécsest?! Tudd meg, ha nem lesz idejére eső, idegyüvök oszt felborítlak, hogy leesel oszt kitöröd a nyakad. — kacagott jóízűen a gazda. — Nohát lett is jó aratás, hát megvettem néki a pikulát. 0 Jóska éjjel-nappal nyomorgatta a pikulát, illetve a száját, mert ki is sebesedett neki a sok gyakorlattól. De elég jó zenei hallása lévén, egy magántanulóhoz képest elég sokra is vitte. És most gyakran ül ott szent Vendel szobrának tövében, hogy pikulaszóval hálát adjon a jó aratásért, mely teljesítette szíve vágyát és van pikulája. Egyszer a lőcsfalvi pap megkérdezte azt is, bocsánatot kért-e tőle, hogy ’’felborítással” fenyíté meg a szentet ... De erre nem kapott feleletet, csak egy pirulást. Papja mosolyogva nézte ott a gyereket a szobor tövében és elgondolkozott a szentek tiszteletének ezen a furcsa módján, amit fiatal híve kieszelt ... és útján továbbkísérte a pikula visító dallama .. . András Imre Egyház és illant kozott a magyar egyházi kiscsoportok (bázisközösségek) helyzete A husvét utáni héten fogadta VI. Pál pápa a magyar püspököket ez évben e- sedékes ad limina látogatásukon. Kihallgatási beszédében kitért az egyházi kisközösségek problémájára is, mely Magyarországon az utóbbi időben any- nyi gondot okoz a püspököknek. Kijelentette, hogy az ilyen kisközösségek, amennyiben megtagadják a püspöknek kijáró tekintély elismerését, különös veszélyt jelentenek az egyház számára, sőt az egyházi kötelék felbomlását is e- redményezhetik. Mivel a pápa csak i- lyen negatív formában utalt a magyar
