A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-10-01 / 10. szám
-461 A Ljubljana és Maribor egyházmegyéiben élő 1.7 millió szlovén katolikusnak 125 ezer példányszámban megjelenő hetilapja van (Druzina) és egy 83 e- zer példányszámú ifjúsági folyóirata (Ognisce). Egy másik, ugyancsak ifjúsági folyóiratuk (Mavrica) 32 ezer példányban kel el. A ljubljanai teológiai fakultás kiadásában két magas színvonalú szakfolyóirat jelenik meg. Tizenötödik évfolyamában van az Újvidéken kiadott magyar vallási folyóirat, a Hitélet Élénken és korszerűen szerkesztett havilap, kitűnő gyermekmelléklettel. Az említett sajtótermékeken kívül sok egyházmegye ad ki külön értesítőt papjai számára, a plébániák heti tudósítói is számtalan helyen nyomtatásban jelennek meg és sok esetben hírlappá bővült formában, mint a 4000 példányban megjelenő károlyvárosi Karlovacki zupni list. — Ha arra gondolunk, milyen gyér az egyházi sajtó a sokkal nagyobb számú katolikussal rendelkező Magyarországon vagy Csehszlovákiában (és hogy mennyire szigorú állami ellenőrzés alatt állnak), még inkább szembetűnik a jugoszláv egyházi sajtó helyzetének egyedülálló jellege. Azért természetesen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az aránylag erős katolikus sajtó a múltban még erősebb volt ebben az országban: a háború végén több mint száz katolikus lapot és folyóiratot tiltottak itt is be s mai sokaságuk tulajdonképpen csak elenyésző töredéke a réginek. A jugoszláv kommunista állam nem egyszer EGYHÁZ ÉS KISEBBSÉGEK veti az egyház szemére, hogy a túlzó nacilizmus vonalán áll, divatos kifejezéssel: a klerikális nacionalizmus hibájába esik. A túlsúlyban lévő horvátoknál talán fennáll a kísértés, hogy adminisztráció vonalán horvát színezetet erőszakoljanak a jugoszláviai katolicizmusra. Az új, nemzeti nyelven végzett liturgia viszont segítségére van a kisebbségi katolikusoknak abban, hogy egyedi jellegüket megőrizzék. Nem nagy azoknak a püspökségeknek a száma, amelyek területén kizáróan horvát vagy szlovén lenne a szertartások nyelve. A bánáti apostoli adminisztratúra területén például 36 plébánián magyar a liturgia nyelve, csak 9 plébánián horvát s ezek közül Fehártemplomban még cseh és német nyelvű szentmisék is vannak. A szabadkai püspökség területén is a legtöbb plébánia liturgikus nyelve a magyar, de vannak ott német és szlovák szertartású plébániák is. Skopje—Prizren egyházmegyéjében albán a plébániák szertartási nyelve, Isztriában pedig van még néhány plébánia, ahol olaszul folynak a szertartások. A görögkatolikusoknál az egyes plébániák nemzetiségi megoszlása szerint ukrán, ruszin vagy román a liturgia nyelve. A háború előtti állapotokkal összehasonlítva Bácska és Bánát katolikus plébániáinak száma 40%-kal csökkent a németajkú lakosság kitelepítése miatt. □ K ivételes helyzete ellenére, a jugoszláviai katolicizmusnak megvannak azért a maga problémái. Külföldi látogatók zsúfolásig telt templomokról beszélnek, a valós helyzet mégis az, hogy míg vidéken a katolikusoknak 90%-a jár a vasárnapi misékre, nagyvárosokban sokkal rosszabb az arány (Zágrábban pl. 7-10%) és a megtelt városi templomok csak azt mutatják, hogy a templomépítés nem tartott
