A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-10-01 / 10. szám
-458plébánia osztrák és magyar érsekségek területéből szakadt ki, addig ma, a hatvanas évek egyházi újjászervezése után, mindegyikük jugoszláviai egyházi keretekben működik. AGurk-Klagenfurti egyházmegyéhez tartozott plébániák ma Ljubljana és Maribor püspökségéhez tartoznak, a régebben Graz Seckau és Szombathely egyházmegyéihez tartozók Mariborhoz. A valamikor pécsi egyházmegye területéből kiszakítottak Djakovár egyházmegyéjébe kerültek, a kalocsai érsekség Bácskában lévő plébániái számára pedig 1968-ban alapítottak püspökséget Szabadkán. A valamikor a kalocsai érsekség alá tartozó Bánátnak ma sincs püspöke, az ottani plébániák egy külön apostoli adminisztratúrát (Zimony) képeznek. Apostoli adminisztrátor vezeti a második világháború előtt Görz és Trieszt püspökségéhez tartozó szlovén plébániákat, míg a Trieszt környéki horvátok plébániái élén Porec-Pula püspöke áll apostoli adminisztrátorként. Az új egyházi szervezet kereteiben igyekeztek alkalmazkodni az egyes területek különféle történelmi múltjához és nemzetiségi összetételéhez. Az egyházmegyék így korántsem egyforma jelentőségűek. A zágrábi mammut érsekség két milliónyi hívével nem veheti fel a versenyt a montenegrói Bar érseksége, a- melynek mindössze 18 ezer híve van s háromezer ezek közül is Nyugat-Európá- ban dolgozik vendégmunkásként — érsekük egyébként Szerbia prímása hangzatos címét viseli. A zágrábi érsekség területén 422 plébánia, 471 templom, 1002 kápolna van 760 pappal. Bar érsekének összesen 21 papja van, Belgrád érseke pedig 7 világi pappal és 18 szerzetespappal dolgozik együtt. Míg az ország északi részében csaknem kizáróan katolikus a lakosság, más vidékeken diaszpórában élnek a katolikusok. Szerbiában, Montenegró és Macedónia területén elenyésző kisebbségnek számítanak. A belgrádi érsekség 35 ezer katolikusa 5 millió másvallású között él, a Kosovo tartománybeli Skopje-Prizren püspökség 48 ezer katolikusát pedig három milliós ortodox és muzulmán tömeg veszi körül. A jelenleg még nagyszámú papi utánpótlás ellenére Jugoszlávi- A PAPSÁG ában ma kevesebb a világi papok száma, mint volt a két világháború között. Görz és Triest körzetéből elvándorolt sok olasz pap s ebből is érthető, hogy míg 1939-ben 3291 volt a papok száma, 1974-ben viszont: 3001. De ezenkívül a háborús veszteséglista is magas. A zágrábi érsekségben 54, Djakovárott 14, Zadarban 15, Rijekán 24, Ljubljánában 55 pap veszítette életét; az ország belsejében pedig, Bosznia-Hercegovina területén, ahol ferences atyák voltak a lelkipásztorok, 60%-os a papság háborús vesztesége. Csak Hercegovinában 55 ferences atyát gyilkoltak meg. A kispapok létszáma viszont nagyobb a réginél. 1939-ben 595, 1974- ben: 764. A kisszeminaristák (szemináriumokba készülő középiskolások) száma viszont 1939-ben volt nagyobb: 1467 (szemben 1974 568 növendékével). — A jugoszláviai papok képzésének szolgálatában áll két teológiai fakultás: a zágrábi (horvát) és a ljubljanai (szlovén). Ezek 1945 előtt a két város egyeteméhez tartoztak, azóta viszont állami rendelet szüntette meg az egyetemekkel való kapcsolatukat és diplomáit sem ismeri el az állam. Nem kis teher az ország katolikusai
