A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-10-01 / 10. szám
-459számára ezek fenntartása és fejlesztése — államsegélyben természetesen nem részesülnek. A zágrábi fakultás keretében katekétikai, egyházzenei intézet is működik és egy világiak teológiai műveltségét szolgáló tanszék. A két említett fakultáson kívül több egyházmegyében vannak teológiai főiskolák is. Az állam ezek képesítését sem ismeri el, így egyedül a kispapok végzik bennük teológiai tanulmányaikat. Az egyházmegyék, amelyeknek sem külön szemináriumuk, sem teológiai főiskolájuk nincs, képzésre az ilyenekkel rendelkező egyházmegyékbe küldik kispapjaikat. Djakováron például az ottani 63 szemi- naristán kívül 17 szabadkai, 3 szkopjei, 4 szarajevói egyházmegyés kispap tanul s egy a zimonyi apostoli kormányzóságból. A nagyobb létszámú szerzetesrendek is tartanak fel papjelöltjeik számára filozófiai és teológiai főiskolát: a ferencesek Szarajevóban és Makarskán, a jezsuiták Zágrábban. A papneveldék utánpótlásának képzéséről (középiskolai vonalon) a kis- szemináriumok gondoskodnak. Ezek a klasszikus gimnázium tanmenetét követik, vallási iskoláknak (vjerszka skola) nevezik őket, és — mert az állam megintcsak nem ismeri el az általuk adott végbizonyítványt — csak papi pályára készülő fiatalok látogatják őket. Egyházmegyék-közti, központi kis-szeminárium a zágrábi érseki klasszikus gimnázium, mely a horvát jezsuiták vezetése alatt áll. Horvát az oktatás nyelve Djakovár, Split, Dubrovnik és Pazin kis-szemináriumaiban, szlovén Mariborban és Vipaván, részben magyar a szabadkai Paulínumban. — A szerzetesrendek közül a ferenceseknek Boszniában (Viszokón és Színjén) és Zágráb mellett, a minoritáknak Zágrábban, a szaléziánusoknak Rijekán van ilyen rendi kis-szemináriumuk. Ezek adják hivatásaik nagy százalékát. A legmagasabb létszámmal rendelkező szerzetesi közös- A SZERZETESEK ség Jugoszlávia területén a ferenceseké. Hat rendtartományban (Boszniában kettő, Dalmáciában, Horvátországban, Hercegovinában, Szlovéniában) mintegy ezer rendtaggal. A horvátoknál van ezenkívül még egy minorita rendtartomány (59 rendtaggal), a szlovén vidéken pedig egy minorita (29 taggal) és egy kapucinus rendtartomány 72 rendtaggal. A ferencesek egyébként már a 11. század óta munkálkodnak ezen a vidéken: szlavóniai rendtartományuk már 1239-ben tartott itt (valószínűen Spalatóban) általános rendi kapitulumot. A szerzetesek nagy része Jugoszláviában lelkipásztori munkát végez. E- gyes egyházmegyékben számuk meghaladja a világi papok számát a Szarajevóiban például 134 világi pap mellett 165 szerzetespap, Banja Luka egyházmegyéjében 29 világi pap mellett 35 szerzetespap, Mosztaréban pedig 56 világi pap mellett 103 szerzetespap működik plébániai beosztásban. A jezsuiták két rendtartományában (horvát és szlovén) 290 a tagok létszáma. Közülük csak 15 dolgozik plébániákon (hét különféle egyházmegyében), 160 tanítással foglalkozik, a többiek sajtó- vagy mozgalmi munkákban. Dubrov- niki rezidenciájukban még az alapító, Loyolai Ignác, életében jelentek meg az első rendtagok. A középkori alapítású szerzetesrendek közül a domonkosoknak
