A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-10-01 / 10. szám
-457hazaért, a falut ébren találta. Tele volt már hírrel, hogy a Horváth Antit a teherautósok megtalálták, behozták a paphoz. Az is velük ment és bevitték a városba a kórházba. Fel is adták neki a szentséget. Többet nem tudtak. . . — Hej, kinek van egy jó kerékpárja? — kiált oda Frici a legényeknek. — Én menek utána még ma éjjel. Hoztak neki egyet. Jó egy órás út kerékpáron... Porosán, iz- zadtan ért be a kórházba, ahol el is igazították. Ott találta az orvost meg a papot is az ágynál. . . Jött egy ápolónő is. . . Anti még eszméletlen volt. Az orvos véleménye szerint túl van a veszélyen. Megmarad. Többet egyelőre nem mondhat. . . De jobb, ha már most magára hagyják a beteget. E gy hosszú hónapig nyomta Anti az ágyat. Közben Frici is megtudta, mi és hogyan történt. Azóta még szorosabb lett köztük a barátság, mert Frici úgy érezte, hogy Anti tulajdonképp ő miatta jutott bajba. Hogy miért is nem szólt neki, hogy dolgára megy. .. A papja is váltig mondta: — Lehetett volna annyi eszed, hogy szólsz neki. — Az a feneség benne, főúr, hogy az embernek épp akkor nem vált az esze, mikor a legjobban kéne. A lőcsfalvi pap elmosolyodott erre a bölcs megállapításra, hiszen ő ezt már nagyon régen tudja. az Egyház a vasfüggöny mögött: juGoszinuiRBiin n múit év októberében jelent meg 1939 óta először nyomtatásban Zágrábban a jugoszláviai katolikus egyház évkönyve (sematizmus) az egyházmegyék, plébániák és szerzetesházak személyi adataival. Az évkönyv, amelynek latin, angol, francia és német bejegyzései a nyugati olvasó előtt is feltárják az ottani állapotokat, újabb jele annak, mennyire elüt Jugoszlávia egyházpolitikája a többi kelet- vagy délkelet-európai kommunista államétól. A Jugoszláv Szocialista Szövetséges Köztársaság te- AZ EGYHÁZMEGYÉK rületén ma 8 érsekség, 13 püspökség és 3 apostoli adminisztratúra képezi a katolikus egyházi szervezet keretét, és — ellentétben a többi szocialista állammal — egyikük éléről sem hiányzik a törvényesen beiktatott főpásztor. Míg az első világháború után, a Párizs környéki békediktátumban megvont új határok miatt, horvát, szlovén és magyar
