A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

-427O keresztény lovag-király mintaképe s OOOOOOOOOOOOO katonai erényei, testi ereje és mély vallásossága számtalan legendát ßz Szt. Lász- apróságok

ló alakjához. Trónraléptének (1077)

az idén van kilencszázadik évfordulója. OOOOOOOOOOOOO A Szent István-féle állam- és egyházszervezet végső kiépítését és megszilárdítását neki tulajdonítják történetíróink. Nemcsak a belső rendet szilárdította meg és verte vissza a kúnok támadását, hanem az ország területét is növelte Horvátország meghódításával. Trónlaléptekor dúlt a harc hazai VII. Gergely pápa és IV. Henrik között. László habozás nélkül rég isege k a pápa mellé állt s egész 1092-ig megmaradt a törvényes pápák hűségében, akkor azonban — máig fel nem derített okokból — az ellenpápa pártjához csatlakozott. Talán jóhiszeműsége mellett szól, hogy ez az állásfoglalása nem akadályozta III. Celesztin pápát abban, hogy Lászlót 97 évvel halála után (1195-ben) szenttéavassa. - A nagy király törvényhozásának nyomát a Corpus juris Hungarici-ban három törvénykönyv is mutatja. Közülük a második kizáróan, a harmadik nagyrészben büntetőjogi intézkedéseket tartalmaz, főként az akkoriban nagyon elharapózott lopás ellen. Korának erkölcseire enged következtetni az első kötete is törvénygyűjteményeinek, amely nagy részben az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat intézkedéseit tartalmazza és VII. Gergely pápa reformjait ülteti át magyar földre. Szigorú szabályok vannak benne az özvegy vagy elvált asszonynyal vagy másodszori házasságban élő vagy ágyast tartó papok ellen (egyébként még eltűrte a papok házasságát), tiltotta a házasságot keresztények és zsidók között, intézkedett a vasár- és ünnepnapok megtartásáról, az elpusztult templomok helyreállításáról, az egyháznak beszolgáltatandó tizedről, a tüzes vas- és vizpró- bákról, parázna személyek és boszorkányok büntetéséről □

Első cisztercita szerzeteseink az osztrák Heiligenkreuz apátságából kerültek hazánkba II. Géza királyunk meghívására, aki Cikádorban (Bátaszék vidéke) építtetett számukra kolostort. III. Béla volt aztán az, aki második felesége révén (Margit, VII. Lajos leánya) sűrűbb kapcsolatba került Franciaországgal és az ott virágkorát élő ciszterci renddel. Clairvaux apátja is megfordult akkoriban Magyarországon és személyesen folytatott tárgyalásokat a rend megtelepedése ügyében. így alapította IIIBéla 1182-ben Zircet, amelyet — minthogy első szerzeteseit Clairvaux-ból kapta - Nova Claravalle névvel ruházta fel. Ezt követte 1184-ben a pilisi és szentgotthárdi apátságok megalapítása. Negyediknek nyűt meg 1190- ben a pásztói apátság. Pilisre a francia Acey cisztercitáiból érkeztek az első szerzetesek, Szentgotthárdra a Trium fontium apátságból, Pásztó pedig már a pilisi a- pátságból népesült be. Mátyás király idejében Németországból jöttek nagyobb számban ciszterciták a közben megnövekedett számú új településekbe. A török háború és a hitújítás zavarai elnéptelenitik a magyarországi apátságokat és csak a hódoltság után jelennek meg nálunk újból a ciszterciek. Az új településeket idegen apátságok állítják talpra. Heiligenkreuz Szentgotthárdot, a sziléziai Heinrichau