A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-09-01 / 9. szám
-422A magyar püspökök együttes római útjának zarándoklat jellegét a főpásztorok koncelebrált szentmiséi domborították ki. Ezeken Lékai bíboros, Ijjas és Bánk érsekek, Cserháti és Udvardy püspökök mondtak szentbeszédet. Lékai bíboros a vatikáni rádió magyar műsora számára interjút is adott a kihallgatás élményéről. A magyar megyésfőpásztorok ad limina látogatásának hivatalos része még erősen magán viselte az újrakezdés jegyeit, hiszen a magyar hierarchia alig egy éve állítódott teljesen helyre. Eseménynek számít elsősorban az a tény, hogy valamennyi magyar főpásztor beszámolhatott egyházmegyéje helyzetéről Rómában. Minden bizonynyal nagyobb súlya volt e látogatásban annak a ténynek, hogy évtizedes szünetelés után újra beszámoltak a magyar főpásztorok egyházmegyéik helyzetéről Rómában, mint azoknak az eredményeknek, melyeket hazai munkásságuk nyomán felmutathattak. Az egy éve helyreállított magyar hierarchia Rómában őszinte megbecsülést és bizalmat kapott, bátorítást és buzdítást, hogy a következő beszámolóig terjedő öt évben minél több gyümölcsöt teremhessen. A laikus iskolák túllőttek a célon... Ki az a P árizsban történt. Egy jómódú városnegyed új oktatási módszerekkel kísérletező iskolájának — a franciák ’’école active”-nek nevezik őket — elemistáit múzeumlátogatásra viszik a tanítók. Épp az ún. olasz primitívek festményeiből összeállított tárlaton mennek végig s egyik tanítójuk felhívja figyelmüket a híres olasz-kék hátterére a képeknek, ahogy a festők a ’’mélység”, a távlat és a tér dimenzióinak ábrázolásával kísérleteztek. - De ki az a néni, - szólal meg egy gyerek, - akit annyi képen látunk? - És a kisbaba a karján, - jönnek elő többen a kérdéssel, — az kicsoda?. Amikor megtudják, hogy Máriát és Jézust látják a képeken, újabb kérdések özöne. Nem ismerik őket, semmit sem tudnak róluk. — De nemcsak a kereszténységet nem ismerik, a zsidók és muzulmánok vallásáról sem hallottak soha, ez utóbbi pedig számarány szemszögéből a második legnépesebb vallás ma a sok észak-afrikai munkást foglalkoztató országban. A múzeumlátogató gyerekek esete bekerült a francia lapokba és tanárok, nevelők kezdtek termékeny vitába felette. Legelső megállapításuk az volt, hogy a múlt század második felében elterjedt laicizáló nevelés, amely a vallást és az egyházat ki akarta szorítani az iskolákból, napjainkra termette meg kultúrális vonalon keserű gyümölcsét. A laikus iskola híveinek nagy része ugyan nem akar
