A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-09-01 / 9. szám
-420Az alapvető egyházi statisztikai adatok hiányosságát dokumentálják a magyar egyházmegyék névtárai, új schematizmusai is. Az egyik a hívők számát még mindig az 1949-es állapotnak megfelelően tünteti fel (azóta a hivatalos magyar népszámlálás a vallási hovatartozást nem kérdezi, az egyház belső adatszolgáltatása pedig megbízhatatlan); egy másik az egyházközségeknek a központi egyházmegyei pénztárba befizetendő adó kivetési kulcsaként kerek százasokban megadott számot tünteti fel a hívők számaként. Hasonló hiányosságok találhatók azokban a Magyar Püspöki Kartól származó statisztikai adatokban is, melyeket az Annuario Pontificio vagy az ugyancsak a Vatikán által kiadott Annuario Statistico della Chiesa közöl a magyar egyházról. A fentiekhez kiegészítésül még hozzá kell tenni, hogy az adatszolgáltatás lemaradása a magyar egyházban szinte évszázados jelenség s ha Lékai prímásnak egyéves működése során nem sikerült a tervezett felmérést megvalósítania, az azért se rendkívüli, mert Magyar- országon alapjaitól kell az egész egyházi adatszolgáltatást felépíteni. Róma szerepe Az írásbeli jelentésükre adott válasszal egyidőben kapták meg a püspökök az öt évre szóló, ún. quinquennalis engedélyeket is, melyek lehetővé teszik, hogy a püspök közvetlenül intézkedhessen bizonyos ügyekben, melyek túlhaladják rendes hatáskörét — anélkül, hogy Rómához kellene fordulnia. Az 1977-re eső beszámolási kötelezettség s a vele járó római ad limina látogatás túl korai időpont az alig egy éve teljes létszámában helyreállított magyar hierarchiának ahhoz, hogy egyházukat Rómában az újjárendezés perspektívájába állítva mutathassák be. Róma viszont már rendelkezik némi benyomással, hogyan működik Magyarországon az az egyházi szervezet, melyet a magyar állammal való évtizedes tárgyalás során létrehozott. A magyar püspökök közös beszámolója és kihallgatása a pápánál alkalmat ad a sikeresnek mutatkozó kezdeményezések erősítésére, de a hibák kiküszöbölésére is. A magyar egyházban a Rómához való hűség hagyományosan erős. Szívesen utalnak át a római központba olyan feladatokat is, a- melyeket tulajdonképp a helyi keretekben kellene megoldani. Ezt mutatja pl. az egyházmegyei és országos zsinatok kérdésében tett 1966 -os sajtóközlemény, mely szerint ilyeneket nem tartanak a magyar püspökök, míg a Codex Iuris Canonici reformjának döntéseit nem ismerik. A magyar püspökök római látogatásánál az egyház kormányzati szempont különben is háttérbe szorult a teológiai és lelkipásztori