A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-09-01 / 9. szám
-421szempontok mögött. Az ad limina látogatásokon újabban a pápa maga is hangsúlyozza, hogy e találkozásokon & Szent Péternek adott szerepet kívánja gyakorolni: ’’megerősíteni a testvéreket”. A magyar püspökök pápai kihallgatása egészen a Péteri szerep gyakorlásának jegyében zajlott le. A pápa mindenekelőtt örömének adott kifejezést a magyar püspökökhöz intézett beszédében, hogy Rómában üdvözölheti az összes magyar püspököt, és beszélgethet velük, hogy testvéri szeretettel megoszthatja velük mindazt, ami bizalmat és fájdalmat ébreszt bennük, hisz a püspökök a pápa számára az egész magyar egyházat képviselik. Aztán utalt a magyar püspöki kar fejének, Lékai László esztergomi érseknek a fogadás elején elhangzott üdvözlő szavaira s kiemelte, hogy Lékai a római pápa és Péter iránti tiszteletet a magyar egyház Szent Istvántól és Szent Lászlótól kapott örökségének nevezte, úgy a pápa a mostani ad limina látogatásban ennek az örökségnek ápolását látja, tanúságát annak, hogy a püspökök és a magyar egyház az egyház központjával és annak látható fejével kapcsolatban akar maradni. A pápa ezután a magyar egyház mostani helyzetéről, a szerzetesi hivatás követésének szabadságáról, az ifjúság hitoktatásának kérdéséről szószerint a következőket mondta: ’’Hazátokban, mely oly kedves nekünk, ezekben az időkben olyan jelek észlelhetők, amelyek reményt ébresztenek, hogy a vallási helyzet napról-napra jobb lesz; e- zért hálát adunk Istennek, akinek kezébe sorsunk le van téve (Zsolt. 30,15). Több kérdés megoldását azonban bízvást váijuk még, amelyek közül meg akaijuk említeni azt, amely ama férfi és női hívőkre vonatkozik, akik érzik a hívást arra, hogy Istennek szenteljék életüket, főleg szegény és különösképpen rászoruló testvéreik szolgálatában. — Ti magatok is meg vagytok győződve arról, hogy éber gondot kell fordítani főleg a fiatalok vallásos nevelésére; ez nyüvánvalóan i- gen nagy fontosságú feladat, mely a pásztoroktól a legnagyobb buz- góságot és gondoskodást követeli. A fiatalság vallásos nevelésétől függ jórészt az egyház jövendő sorsa.” A magyar egyházban éppen időszerű egyházi bázisközösségekkel kapcsolatban, melyeket egyébként mind a zsinat, mind VI. Pál Evangelii mutiandi kezdetű apostoli konstitúciója az egyház tavaszi megújulásának jeleként tart számon, a pápa - anélkül, hogy átfogó értékelést adott volna az egyházi bázisközösségekről — a magyar püspökökhöz intézett beszédében csak arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen mozgalmak az egyházban veszélyt és belső nehézségeket okozhatnak, ha megtagadják a püspököknek kijáró tekintély elismerését.
