A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

-418 megyék, illetve a hivatalosan Rómába látogató püspökök számának nagyarányú emelkedése 1975-ben módosítást tett szükségessé. E módosítással áttevődött a magyar püspökök látogatási ideje az évtized második és hetedik évére. Az új szabályozás értelmében a püspökök nemcsak egyenként, hanem egy ország püspökei egy csoportban is megjelenhetnek.

A látogatási kötelezettségek módozataihoz hasonlóan változott az idők folyamán a pápának, illetve a vatikáni hivataloknak előterjesztendő írásbeli beszámoló formája is. Hosszú történelmi tapasztalat alakította ki a lényegi kérdéseket, melyeket a püspököknek írásban kell megválaszolniuk. Az egyház központi adminisztrációja már 1725 óta pontosan előírt forma szerint kapja a világ minden tájáról a püspökök jelentéseit. Az egyházmegyék életét visszatükröző séma az élet fejlődését követve az idők folyamán több átdolgozáson ment át. A legutóbbi 1975-ben volt, mely az 1918 óta érvényben lévő száz pontból álló kérdőívet váltotta le.

Az új, 28 oldal terjedelmű kérdőíven külön rész vonatkozik a szervezett latin, valamint a görög szertartású egyházmegyékre, aztán az önálló szervezettel még nem rendelkező területekre és missziókra. A megreformált kérdőív jelentést kér a püspökök és az egyházmegyék kormányzásában résztvevő személyek adatai mellett a hit helyzetéről, a tömegtájékoztatási eszközök felhasználásának lehetőségeiről, a liturgikus reform végrehajtásáról, a szentségek használatáról, a püspök és papjai, a papság és a hívek kapcsolatáról, a papi szenátusokról, egyházközségi tanácsokról, a misszióknak juttatott segítségről, a hitoktatás és az evangelizálás helyzetéről, a világiak bevonásában elért eredményekről, az ökumenizmus helyzetéről, az egyházi ka- ritász tevékenységéről, a különleges lelkipásztori problémák, mint pl. az abortusz, a kivándorlás, az urbanizációból adódó feladatok megoldására foganatosított intézkedésekről. Végül külön pont foglalkozik a fontosabb egyházmegyei statisztikai mutatókkal, mint a hívek, a papok, a plébániák és ffliák száma, vallásgyakorlati adatok és egyebek.

A magyar püspökök nyugodtan megválaszolatlanul hagyhatták írásbeli beszámolójukban azt a kérdést, mely az állami hatóságokhoz való viszonyukkal kapcsolatos. A Vatikán hűen és részleteiben ismeri a helyzetet. Ismeretes, hogy az 1964-es részmegállapodás során egy 30 oldal teijedelmű listát is összeállítottak a még megoldásra váró kérdésekről. Abban is megállapodtak, hogy ezekről évenként tárgyalásokat folytatnak. A Vatikán és a Magyar Népköztársaság között nincs diplomáciai kapcsolat, de a rendszeres tárgyalások során a Vatikán megismerhette a magyarországi problémákat és alkalma volt ún. keleti politikája magyar vonatkozásainak intézésére. A Szentszék két