A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-09-01 / 9. szám
-417apostoli adminisztrátor ezen kívül resztvettek 1963-ban VI. Pál pápa koronázásán is. A magyar püspökök 1963-ban esedékes ad limina látogatásáról semmi sajtójelentés nem jelent meg. Feltehető, hogy a zsinat alatt eleget tettek kötelezettségüknek azok, akik jelen voltak. 1964-ben jött létre az első részmegegyezés a Vatikán és Magyarország között. A zsinat harmadik ülésszakán már tíz, a negyediken kilenc püspök vett részt. Néhány magyar püspök azonban egyáltalán nem kapott az államtól kiutazási engedélyt a zsinatra. A zsinat után megélénkült a kapcsolat a Vatikán és a magyar püspökök között. Egyes római kongregációkhoz, vatikáni bizottságokhoz magyar tagokat neveztek ki, akik rendszeresen megjelentek a- zok ülésein. Ennek ellenére 1968-ban ismét felmentést kaptak a magyar püspökök az ad limina látogatás kötelezettsége alól. Egyes külföldi sajtójelentések arra következtettek, hogy a magyar kormány nem engedi kiutazni a püspököket. A Magyar Püspöki Kar tütakozott e híresztelések ellen. 1972-ben és 1975-ben magyar nemzeti zarándoklat járt Rómában; az első alkalommal 9, a másodikon 11 püspök részvételével. Az 1973-as ad limina évben viszont csak Ijjas érsek és Cserháti püspök, a püspöki kar elnöke és titkára utaztak együtt Rómába és tárgyaltak a különféle kongre- ciókban, hivatalokban — ők számoltak be a magyar egyház ügyeiről. az ”ad limina” beszámolók A Róma közelében lakó püspököket már 743-ban kötelezte egy rendelkezés, hogy évente látogassák meg Péter és Pál apostolok sírját (küszöbét = limina, innen: ad limina apostolorum) és a pápát. Ebből az azóta többször (legutoljára 1975-ben) módosított előírásból fejlődött ki az egyházmegyét kormányzó főpásztorokra vonatkozó e- lőírás: bizonyos időközönként, az európaiak ötévenként, kötelesek Rómát és a pápát meglátogatni. Az egyházi törvénykönyv a 341. kánonban írja elő e kötelezettséget és azt is szabályozza, hogy az egyes országok püspöki kara számára mely években esedékes ez a látogatás. A magyar püspökök látogatási éve az 1909-ben foganatosított rendelkezés alapján az évtized harmadik és nyolcadik éve volt. Az egyház