A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

-44­ve távol élt hazájától, de összeköttetéseit és befolyását magyar ügyekben több­ször érvényesítette. Műpártoló hírében is állott és ma is megvan Chartres-ban, a Notre Dame kápolnában az az üvegablak, amelyet ö adományozott. Szűz Máriát ábrázolja és a kor művészi ízlése szerint a donátort is ráfestették: ott térdepel Mária lábánál Bancsai bíboros. □ Ha valaki azt hinné, hogy más korok főpapjainak nem volt annyira zak­latott az életük, mint napjaink főpásztoraié, figyeljen csak Andrássy Antal bá­ró, rozsnyói püspök élettörténetére. Nyitrán tanult a piaristáknál, Kassán végezte felsőbb tanulmányait és a jezsuita rendbe lépett. Alig töltött másfél évtizedet a szerzetben, amikor a jezsuitákat feloszlatták. Sok más rendtársával együtt ő is világi pap lett. Főnemes létére nem csoda, hogy pályája felfelé ívelt: előbb rozs­nyói kanonok, majd rozsnyói püspök lett. Ekkor kellemetlen ügyekbe kevere­dett. Előbb egy befolyásos család tagjának vegyesházasságához nem volt hajlan­dó megadni a felmentést, amelyet a helytartótanács a Szentszék megkerülésével szeretett volna megszerezni. Pár évvel később egy, a bécsi udvarral is összekötte­tésben álló főúr javára a világi törvényszék által kimondott házasságbontó ítéle­tet nem ismert el érvényesnek. Ez megpecsételte sorsát. Két évi zaklatás, a király elé idézés és megrovás után II. József Andrássy püspöki javadalmait lefoglalta s a püspöknek egy ferences kolostorból kellett egyházmegyéjét kormányoznia. a. könyv a rossz, a baj, a szenvedés problémájával foglalkozik és lét­rejöttéhez — ha nem is szándékoltan, Marty, párizsi bíboros érsek ad­ta az első lökést, amikor egyszerre három évre még egy könyv kérte fel a Notre Dame híres, rádión is közvetí­ti szenvedésről te^ nagyböjti konferenciáinak megtartására a domonkos Bemard Bro atyát. — Mikor felkértek — mondja az atya - mindjárt tudtam, hogy minden vallás legfogó- sabb kérdéséről, a rossz, a szenvedés értelméről fogok beszélni. — Meg­döbbent, megbotránkoztat ben­nünket mindig az ártatlanok szenve­dése. A kereszténység a hitetlen em­ber szemében nem segít közelebb a probléma megértéséhez, amikor azt állítja, hogy Isten nem akarja a rosz- szat, mégis tele vele a világ, amelyet teremtett. A rossz, a szenvedés té­nye sebezhető pontja marad az igazi hitnek is - mondja a páter. - A gondolkodó emberi elme három i- rányban kereste a megoldást. Az el­ső: a megnyugtatás: a jövő majd Bernard Bro O.P.

Next

/
Thumbnails
Contents