A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
-45kárpótol minket — ezt az ópiumot a marxisták is használják, amikora jelentől utópiájuk nevében kívánnak áldozatot. A második: az abszurdum (értelmetlenség) álláspontja. Az életnek egyszerűen nincs értelmes magyarázata, jobb, ha megadjuk magunkat sorsunknak (ez a gondolat nemcsak Júdást, hanem Kis szent Terézt is kísértette). Végül a harmadik megoldás: a menekülés a probléma elől. Az élet illúzió, nincs értelme a felelősség és a bűn dramatizálásának. Akik ezt vallják, megszabadítják magukat az irgalom és üdvösség problematikájától. — Páter Bro nem állítja, hogy rátalált a megoldásra. Nincs a könyvében {Le Pouvoir du Mal, Editions du Cerf, 3.44 lapon) varázsformula, de akad benne néhány éles meglátás, amely a kérdés hagyományos keresztény értelmezésén túlutal. Szerinte Isten is megtapasztalja a rosz- szat és bizonyos értelemben szenved is miatta, amennyiben az emberek iránti szeretete nem talál viszonzásra. Istennek ez a sebezhető pontja, ez a kiszolgáltatottsága azért van, hogy bennünket is leszereljen, megnyisson, védtelenné tegyen szeretete előtt. - Isten sebe és a világ sebe: a szenvedés. Pierre Veuillot, az egykori párizsi érsek mondta környezetének rákos betegágyán: Szépen tudunk mi prédikálni a szenvedésről. Magam is lendületesen beszéltem valamikor róla. Mondjátok meg papjaimnak, vigyázva szóljanak csak erről a témáról, mert nem tudják, miről beszélnek. En is csak betegágyamon tudtam meg, és keserű könnyeket sírtam. — Értelmünk nem ad választ a szenvedés problémájára, a megoldásnak egész énünk mélyéről kell jönnie, mint ahogy Dosztojevszkij regényében sem észbeli okoskodás a válasz Karamazov Iván Isten elleni lázadására, hanem egy személy: a sztarec, Zosima, aki a maga szent életével nem adja, csak sejtteti a megoldást. — Isten Fia nem azért jött - íija egy helyen a domonkos - hogy eltörölje a szenvedést, hanem hogy osztozzon kínjainkban. Emberi mivoltunk sok sajátos adottsága közül ezt választotta az Isten magáénak is. — Bro könyve nem ad megoldást, — írja róla Alain de Penanster, a L’Express kritikusa — azaz annál többet ad: meggondolkoztat... Qthéni újságok az utóbbi időben többször írtak kedvező hangon Görögország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. A görög kultuszminisztérium egy félhivatalos nyilatkozata annak a véleménynek adott kifejezést, hogy az ilyen kapcsolat az európai egység szellemének is megfelelő kifejezése lenne és a létesítésére irányuló lépések elé a görög Romából egyház nem fog akadályt gördíteni. • Az UNESCO vezérigaz- hallottuk gatójához juttatott üzenetében a Szentatya hangsúlyozta az í- rás- olvasás-tudatlanság elleni küzdelem fontosságát. Nemzetközi szervezeteknek és az emberi társadalom legszélesebb rétegeinek kellene összefogniuk, hogy az emberiségnek ezt a sok helyen még ma is fellelhető szégyenfoltját belátható i
