A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

-411 tolok szubjektív élményét, önszugggesztióját mutassa be. De ugyanakkor a másik véglettől is óvakodik: nem törekszik a természetfelettit a "látványos"szintjére süllyeszteni. Jézus csodái Zefirelli filmjében nem káprázatos trükkök; meghagyja a lehetőségét annak, hogy a néző — mint János evangéliumának beállításában — jeleket lásson bennük, amelyek értelme túlutal magukon a csodás jelenségeken.

Mint minden alkotó, Zefirelli is szabadon kezeli témáját. Az események időbeli sorrendjét felkavarja s e miatt akadnak bírálói, akik finoman arra céloznak, hogy Zefirelli "a négy evangéliumból megalkotott egy ötödiket"; vagy kevésbé finoman azt mondják: "meghamisította az evangéliumokat". Két példával talán érzékeltethető, hogy Zefirelli ilyen önkényes beállításai nicsenek sem az érthetőség, sem a történetiség kárára.

A tékozló fiú példabeszédét Jézus a filmben a vámoshoz (Máté) való vacsorára érkeztekor mondja el. A vámos és vendégei mulatozása láttán Péter és a

a Jordán vizében - előtérben, balról a Keresztelő (Michael York)

kíséretében lévők megbotránkoznak és nem akarnak bemenni a vacsorára. Jézus ekkor mondja el a példabeszédet, amelynek mondanivalóját csak jobban aláhúzza, hogy az idősebb és fiatalabb testvér példabeszédbeli ellentétét Péter és Máté szembenállása is érzékelteti.

Az ellenség-szeretetről szóló tanítást Zefirelli egy Jézus és Barabás közt folyó kitalált párbeszéd keretébe foglalja. Barabás nemcsak értelmetlennek, hanem veszélyesnek is találja az eszmét, hogy ellenségeinek megbocsásson: Heró- desnek is? A rómaiaknak is? Barabás a film beállításában egy zendülés és forradalom híveként jelenik meg s Zefirelli neki mondatja Jézussal az ismert figyelmeztetést: "Aki kardot ragad, kard által pusztul el". — Ha ez nem is ilyen körülmények közt szerepel az evangéliumban, maga a tanítás (a zendülés hátterével) csak érthetőbbé teszi a mai néző előtt Jézus kijelentésének egész horderejét.